„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Reitter Ferenc emlékirata gróf Andrássy Gyula mmiszterelnök részére Budapest egységes fővárossá fejlesztéséről (1869 december)

da-Pest minél előbb képes legyen annak a hatékonyságnak helyesen kifejtésére, melyet tőle, mint éppen Magyarország fővárosától követelnünk kell. Kérdés tehát: a) miből álljon ezen hatékonyság; b) minő eszközökkel érhető el az; c) mi a teendője erre nézve az ország kormányának? Az a-hoz. Amely fővárosnak rendeltetése, hogy az állam lételét veszélyeztető középfutó erők hatását legyőzze, annak az ország minden lakosa képzelőtehetségén vetélytárs nélkül kell uralkodni; erre nézve pedig szükséges: 1-ször hogy a főváros oly hely legyen, ahol az országnak az önérzet, tetterő és értelmiség ambitiójával bíró egyéniségei céljuknak elérésére — legyen az bár gazdagság, becsület vagy dicsőség — legbiztosabb kilátást találjanak. 2-szor Az ily fővárosnak mindenben, mi a kényelmet és az élet egyéb élveit illeti nemcsak elsőnek kell lenni az országban, hanem a versenyt minden más, s főképp a közelfekvő idegen városokkal is ki kell állania. 3-szor Magában kell foglalnia mindazt, ami szükséges, hogy az ország lakosa magát jogosultnak érezhesse büszkének lenni arra, hogy egy ily fővárossal bíró nemzetnek tagja. A b-hez. Ami az eszközöket illeti, melyeknek alkalmazásával Buda-Pest ily fővárossá válhatnék: fekvésénél fogva arra van utalva, hogy gyarapodását mindenek előtt a kereskedelemben keresse. Nem tartozhat ezen emlékirat feladatához mindazt elősorolni ami e tekintetben szükséges volna, ki kell azonban itt is emelni: hogy Magyarország vasutai hosszú évek során, ha nem is szándékosan, de tényleg oly irányokban vezettettek, mintha Buda-Pest, mint kereskedelmi emporium jelentőségének csökkentése lett volna a feladat; hogy az újabb vasútépítéseknél is a vidéki érdekek annyira érvényesültek, miszerint a kormánynak a főváros emelésére irányult törekvései nem hathattak keresztül oly mértékben, hogy az eredetileg épített vasutak e tekintetben ártalmas hatását már mellőzőttnek lehetne tartani; hogy Buda-Pestnek mint kereskedelmi emporium jövőjére nézve azon tényező, melynek köszönhető, hogy Buda-Pest a helytelen irányú vasutak dacára is jelentőségében növekedett, ti. a Dunahajózás, a legnagyobb fontossággal bír; hogy az, amire mindenek előtt szükség van az a Duna által elválasztott két országrésznek olyatén összeköttetése, mely nemcsak jelen pillanat legsürgetőbb kö16