„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Horváth János tanácsnok előadói javaslata a szegényügy rendezése tárgyában (1885)

A fővárosi szegény ügy javításához megkívántatik még, hogy a budai szegényház minél előbb felépíttessék. Ezen építés kérdésével kapcsolatban azonban tárgyalások volnának megindítandók azon irányban, vajon ezen szegényház kizárólag mint ilyen, teljesen munka- és keresetképtelen szegények számára, vagy ezzel kapcsolatban a főváros közigazgatási bizottságának kívánságához képest, könnyebb munkára képes, de munkával nem bíró szűkölködők ellátására szolgáló önkéntes dologházképpen (munkaház, Werkhaus) is rendeztessék-e be? mely esetben, különös tekintettel a fogházi ipar miatt számos oldalról felmerült észrevételekre, s a nagyméltóságú igazságügyminister úr által ezen ügyben kiadott rendelet intézkedéseire, a dologházi intézetben behozandó iparágakra nézve az érdekelt ipartestületek meghallgatásával tárgyalások volnának indítandók. Ugyanazon okból kívánatos, hogy a főváros községi szeretetháza, mely eddig 50 gyermek létszámra rendeztetett be, a rendőrség által előállított csavargó, munkakerülő fiúk nagy számánál fogva 100 gyermek befogadására kibővíttessék. [...] Míg a községek legnagyobb része szegényeik ellátására a házról-házra való koldulás megengedésén kívül egyebet nem tesz, s a községek szegényeiknek direkt segélyezésére és arra, hogy e címen bizonyos költséget az évi költségvetésbe felvegyenek és azt fel is használják, nem szoríttatnak, addig a nagyobb városok és azon községek, melyekben a szegények ellátásáról gondoskodva van, mindig ki lesznek téve az idegen szegények és csavargók inváziójának, kik származási és illetőségi viszonyaiknak eltagadása s a hatósági közegek félrevezetése által illetőségi községök kinyomozását és odatoloncozásukat meghiúsítják és a kellő adatok hiányában azon község szegényügyének esnek terhére, melyben a kolduláson és csavargásban találtattak. E címen a főváros szegényügyi kiadásai illetéktelenül nagy mértékben igénybe vannak véve, mivel a statisztikai hivatal kimutatása szerint Budapesten az idegen proletariátus Európa-szerte legnagyobb mértékben van képviselve és annak apasztásában a rendőrség tevékenysége sikert alig mutathat fel. [...] Budapesten, 1889. évi március hó 30-án Horváth János s. k. tanácsnok BFL IV. 1'409.b. Budapest Székesfőváros Polgármesterének iratai. Elnöki-elnöki ügyosztályi iratok. 136311885. Előadói javaslat a fővárosi szegényügy rendezése tárgyában. 157