„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Horváth János tanácsnok előadói javaslata a szegényügy rendezése tárgyában (1885)

Horváth János tanácsnok előadói javaslata a szegényügy rendezése tárgyában 1885 A főváros szegényügye, mint a közigazgatás egyik ága, a 30-as évek eleje óta szerepel, midőn József nádor felhívása folytán Pest város hatósága az akkori nőegylet buzgósága által létrehozott jótékony intézeteket és pénzalapjaik maradványait kezelése alá vette. Ezen intézetek voltak: az önkéntes dologház, a kisdedóvoda és a szegényház. A hályogos szemű betegek számára is állott fenn egy gyógyintézet, de ez a város által át nem vétetett, hanem továbbra is a nőegylet kezelése alatt maradt. Ezen intézetek egyes gazdag polgárok által 1760. év óta tett bőkezű hagyományok és alapítványok kamataiból, részben az 1816. évben alakult nőegylet által gyűjtött összegekből állítattak s tartattak fel és magánjelleggel bírtak épp úgy, mint a nevezett egyesület által kezelt egész szegényügy. A szegényügyi intézmények átvétele a városi hatóság által azért vált szükségessé, mert a népesség szaporodásával szaporodó szegényekről szükséges gondoskodás, mint ez minden ország fejlődéstörténetében ismétlődik, a magán-jótékonyság erejét meghaladta és attól kellett tartani, hogy a jelzett intézetek fenntartási alapjaikat felemésztik és ennek hiányában megszűnni lesznek kénytelenek. A nőegylettől átvett intézetek s a szegényügy fölött József nádor rendelete értelmében külön e célra kinevezett bizottság gyakorolta a felügyeletet. Ezen bizottság képezte a szegényügy első hatósági közegét. A nőegylettől átvett vagyonon kivül rendelkezett a város a II. József császár alatt házi szegények hetenkinti és havonkinti segélyezésére gyűjtött és egyéb jelentékeny tőkékkel, melyek azonban a szegényügyi kiadások fedezésére elégtelenek voltak. Hogy tehát a szegények ellátási igényei kielégíttessenek, a város a szegényalapnak engedte át az iparengedélyekért és zeneengedélyekért befolyó díjakat és a bírságokat, melyek elejétől fogva mai napig a szegényalap tekintélyes jövedelmi forrását képezik. Ezen tekintélyes jövedelmek dacára a hatóság által kezelt jótékony intézetek virágzásnak nem indultak. A kisdedóvoda 1842-ben feloszlattatott, és a benne elhe152