„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Horváth János tanácsnok előadói javaslata a szegényügy rendezése tárgyában (1885)

lyezett fővárosi árvák az akkortájban József nádor felgyógyulásának megünneplése alkalmából a polgárság által alapított »József«-fiárvaházba helyeztettek át. Ezen intézetek hanyatlására a szegények nagymérvű szaporodása mellett befolyással volt azon körülmény, hogy a Rókus kórház és a kényszer dologház felépültével ezen intézeteknek addig a szegényügyiekkel együtt kezelt alapítványaik elkülöníttetvén, ez utóbbiak nagyon megcsökkentek. Az ötvenes évek alatt a szegényügy, mint a közigazgatás egyik ága, szorosabban a várostanács hatáskörébe vonatott. A nádor alatt kiküldött vegyes bizottság feloszlattatott, s a szegényügy összes ágazata egy városi tanácsnok alatt tisztán városi képviselőkből s a szegényházi főorvosból álló bizottság vezetése alá helyeztetett. Ezen bizottság, mint a többi városi bizottságok, a hozzá intézett ügyek felett ülésileg határozott, és megállapodásait javaslatok alakjában terjeszté határozathozatal végett a tanács elé. E mellett fennállott az ötvenes években a szegényigazgatóság és kerületi szegényatyák intézménye, mely külvárosok szerint egyes tekintélyes polgárokból alakult; valamint a József-fiárvaházi bizottság, mely közvetetlenül a tanács alatt állt. A szegényügyi bizottság leginkább a szegény és kényszer-dologház ügyeivel foglalkozott; a lelencek és hatósági ellátásra szorult kiskorú árvák elhelyezése a rendőrség jelentései folytán közvetlenül a tanács által eszközöltetett. A szegényügyi igazgatóság hatáskörét a kerületi szegényatyákkal együtt a szegényházba leendő felvétel iránt benyújtott kérvények megbírálása s a tanácsnál ajánlatba hozatala, a napi segélyt kérők folyamodásainak elintézése, a napi segélyek engedélyezése és időnkinti emelése képezte. A szegényigazgató dolga volt a templomokban kifüggesztett alamizsnás perselyek kiürítése és a befolyt összegeknek a szegények napi segélyére való fordítása. Ezen napi segélyeket a kerületi szegényatyák vették át és osztották ki hetenkint vagy havonkint az illető szegényeknek. 1857. évben építtetett az alsó Erdősoron az »Erzsébet« szegényház középső szárnya 300 szegényre számított férőhellyel; 1862. évben pedig az »Erzsébet«-leányárvaház alapíttatott Pest város nagylelkű polgárai által. Budán szintén egyesek adakozásaiból és gazdag alapítványaiból létesült a polgári agg-ápolda és a szegényház. Ezen kívül számos jótékony alapítvány kamatai a kerületi albíróságok által osztattak ki időszakonkinti segélyképp a házi szegények közt. 153