„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - A szegényügy rendezését tárgyazó rendszabály (1875)

Az illetők egészségi állapota és munkaképtelensége mindenkor a kerületi orvos által megállapítandó; a szegényápoldábai felvétel esetében még azon felül az intézeti orvos által is felülvizsgálandó. 9.§. A kerületi elöljáróság előterjesztése alapján a tanács határoz, s az engedélyezett segélypénzeket az illető kerületi elöljáróságnak rendeli kifizettetni, mely utóbbi a kiosztást eszközölvén, a segélyezettekről, névaláírásukat tartalmazó részeltetési kimutatást készít hóról hóra, s azt havonként a tanácshoz terjeszti be felülvizsgálás végett. 10. §. Halasztást nem tűrő esetekben feljogosíttatnak a kerületi elöljáróságok 20 frt-ig terjedhető segélyeket nyújtani, mi végből külön e célra szolgáló előlegekkel láttatnak el, melyeknek mikénti felhasználásáról szóló kimutatásaikat minden év június és december hó végével tartoznak a tanácshoz beterjeszteni. 11.§. Kétféle segélyben a főváros részéről senki sem részesíttethetvén, oly esetekben, midőn pénzbeli segélyben részesített egyének az agg-ápoldába vétetnek fel, pénzbeli segélyeik a felvétel napjától beszüntetendők. 12. §. A főváros által segélyezett szegények létszámának és az abban előforduló minden változások nyilvántartása céljából a szegényügyi ügyosztályban főkönyv vezetendő névmutatóval, mely főkönyv külön e célra szolgáló rovataiban kitüntetendő a segélyezett családi és keresztneve jelenlegi vagy utolsó lakhelye, a kerületi elöljáróság, melynél a segélyösszeg kifizetése történik, a segélyösszeg mennyisége, valamint az idő, melyre engedélyeztetett, és végre a tanácsi engedélyezés vagy egyéb intézkedést tartalmazó határozatok számai. 148