„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Tiszti főorvosi jelentés a IX. és a X. kerületi nagyüzemek munkásainak lak-és táplálkozási viszonyairól (1892)

A IX. kerületben főképp a következő iparágak vannak kifejlődve: malomipar, bőrgyári ipar, ácsmunka-ipar, vegyi természetű gyári ipar. Mindezen iparvállalatok rendesen csak gyakorlott és képzett munkásokat, és csak igen kevés töredékben napszámosokat alkalmaznak. Ezen munkások nagyrészt családos emberek; jól lak­nak és rendesen táplálkoznak, különösen a kerület belső területén fekvő bőrgyárak és malmok munkásai, továbbá a ferencvárosi nagy dohánygyár munkásai, a köz­raktári vállalat munkásai és a belső területi ácstelepek munkásai, lakásuk közelsé­génél fogva, ebédre haza járnak, vagy a gyárba hozzák ebédjüket. És így ezen vállalatok munkásainak táplálkozási és egészségi viszonyai semminemű aggoda­lomra okot nem szolgáltatnak. Már kevésbé kedvezőek a viszonyok a külterületi vállalatoknál. Ezen külterületi vállalatok munkásai nagyrészt Erzsébetfalván, KisPesten, Soroksáron laknak; és így délben vagy a külterületi kisebb korcsma-helyiségekre, vagy gyümölcsfo­gyasztásra vannak utalva. Már pedig ezen külterület igen élénk gyári-iparnak ör­vend. A „Flóra" gyertyagyár mintegy 250 munkást, a Gregersen féle ácstelep 300 munkást, a gázgyár mintegy 400 munkást, a régi és új kőolajgyár mintegy 150 munkást, a különböző vegyi gyárak 300 munkást, a bőrszárító-, rongy gyűjtő tele­pek mintegy 150 munkást, a magyar fegyvergyár 400 munkást foglalkoztatnak. Az egynehány kis korcsma, amely ezen külterületen tengődik, a két ezerét meghaladó munkások csekély töredékét látja el élvezhető étellel. Százakra megy azon munká­sok száma, kik kizárólag gyümölcsfélékkel és kenyérrel élnek. Jól szervezett, olcsó népkonyha, amely körülbelül a Külső-Soroksári út 30-^40. számú épületek körül volna felállítandó, a jelzett mostoha élelmezési viszonyokon jelentékenyen javíta­na; amiért is egy ilyennek a nevezett helyen leendő felállítását szükségesnek tar­tom s javaslatba hozom. Még égetőbb azonban ezen külterület ivóvízkérdésének gyors és célszerű megoldása. Az egész külterületen inkább élvezik a fertőzött ku­tak vizét, semmint hogy a piszkos, undort gerjesztő vízvezetéki vizet igyák. 84 Szükségesnek vélném a Külső-Soroksári út mentén több közkutat sürgősen elhe­lyezni, amelyek a lakosságot szűrt vízzel ellátnák. Legalkalmasabb pontok volná­nak az új gázgyár környéke, továbbá a Külső-Soroksári út 32-36. sz. ház környéke, a honvéd menház környéke és végre a fegyvergyár környéke. Ha a közkutak bőven szolgáltatnának tiszta vizet; akkor a lakosság önként lemondana a kútvíz élvezeté­84 Ez az övezet csak szüretlen vezetéki vizet kapott. Ennek emberi fogyasztását éppen az őszi kolerajárvány nyomán tiltották meg. 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom