„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Somogyi Manó: Az óbudai hajógyár munkásainak helyzete (1888)

losok és gépkovácsoknál találkozunk; kedvezőtlenebb a műveltségi állapot a hajókovácsoknál, a fűtőknél, mázolóknál és kőműveseknél. A munkástörzskönyvből meggyőződtünk, hogy a fiatalabb munkások csaknem kivétel nélkül iskolai műveltséggel bírnak, némelyik egynehány gimnáziumi vagy reáliskolai osztályt is végzett. Többek között láttunk egy ácsot, aki tökéletesen beszél latinul. Egy közönséges napszámos is van a hajógyárban alkalmazva, aki a tanítóképezdéből került a taliga mellé. Szép kézírása miatt néha a gyári irodában is alkalmazzák — de ha nincs számára az irodában munka, ki kell menni ismét az áruk ki- és berakásánál segíteni. A munkások között számosan szorgalmas újságolvasók, és különösen a képes napilapok örvendenek kivált vasárnap nagy kelendőségnek. Könyvek olvasására nemigen érnek rá a munkások, bár gyakrabban találkoztunk a munkáslakásokban azokkal a füzetekben megjelenő „érdekfeszítő" regényekkel. Ezen a képzeletet rontó, az érzelmeket elvadító fércműveknek bőbeszédű elárusítói (kolportázs) jutalomdíjakkal édesgetik az előfizetőket. Az érdekfeszítő regény utolsó füzetével, (rendesen a 30-ik, de nemritkán az 50-ik) nemcsak kielégítő végét a cselekménynek, hanem egy „értékes" ajándékot is „garantíroznak", amilyen pl. „egy gyönyörű függőlámpa" vagy egy „elegáns kávékészlet" — csekély 3-5 forint ráfizetése mellett. Van ugyan a főváros III. kerületében egy „nép- és iskolai könyvtár", mely ingyen kölcsönöz jó könyveket, de ennek létezéséről a munkások mit sem tudnak. A munkások gyermekei számára a hajógyár igazgatósága egy célszerűen berendezett, a munkástelep közelében fekvő iskolaépületet emelt, amelynek berendezését és tanerőkkel való ellátását a fővárosi tanács vállalta el. Ezen iskolában 1886-ban 167 gyermek volt beiratkozva. A tanulók előmenetelével és felfogási képességével a tanítók nagyon meg vannak elégedve, és különösen kiemelik a szülők igyekezetét a gyennekek nevelését lehetőleg előmozdítani. Ragályos betegségek ritkábbak, mint a kerület többi iskoláiban, és egyáltalán kielégítőnek mondható a gyermekek egészségi állapota, amit részben a telep kitűnő kútvizének tulajdonítanak. A legtöbb gyermek jól van táplálva, akiknél pedig a táplálkozás fogyatékosnak mutatkozott, a népkonyhában kapnak a főváros költségén ebédet. Nem mulaszthatjuk el e helyen egy pár jellemző vonás feljegyzését. Karácsonykor a hajógyári és a „Goldberger-féle kékfestőgyár" munkásainak egy része karácsonyfát állít fel és összegyűjtött filléreikből egynéhány szegény iskolás gyer137