Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)

I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben

Ugyancsak át kell nézni az esetleg meglévő földigénylő bizottsági (községi, megyei) iratokat is.

A budapesti üzemek egy jelentős részének kutatásához találhatunk iratokat az Országos Levéltár IV. osztályának őrzésében. Az osztály gyűjtőköre az államosításig (1948. március 25.) teijedő időszakot öleli fel, tehát a kutató csak az eddig az időpontig keletkezett dokumentumokat találja itt. A bemutatott levéltárakon kívül még másutt is — nevezetesen a pártarchívumokban — őriznek Budapesttel kapcsolatos iratokat. A pártarchívumokban lévő dokumentumok jellegükben általában különböznek az állami és tanácsi levéltárak anyagaitól, többségükben a koalíciós pártok (főképpen a két munkáspárt), az MDP és az MSzMP helyi szervei által készített iratok. Éppen ezért forrásértékük igen nagy, általában felülmúlja a felszabadulást követő időszakban keletkezett más forrásokat. Kutatásukhoz külön engedélyre van szükség. A pártarchívumok közül első helyen az MSzMP Budapesti Pártbizottság Archívumát említjük meg. Itt találhatók meg a kerületi, a Budapest környéki városi és községi pártszervezetek, alapszervezetek iratai. Ugyancsak itt vannak az üzemek, hivatalok, intézmények alapszervezeteinek az iratai is. Külön felhívjuk a figyelmet a 12 legnagyobb üzemre (BSZKRT, Elektromos művek, Egyesült Izzó, Ganz Hajó, Ganz Vagon, Goldberger, Hoffher és Schranz, MÁV, MÁVAG, Posta, Wolfner és Weiss Manfréd), amelyeknek a pártszervezete 1945 decemberétől kerületi szintre emelkedett, tehát az irataik eszerint vannak lerakva. Közülük azonban a Hoffher és Schranz, az Egyesült Izzó, a Wolfner, a MÁV és a Posta 1946-ban visszakerült kerületük pártbizottságának hatáskörébe. Az archívum őrzésében lévő iratok azonban sajnálatos módon erősen hiányosak.

Az anyagok egy kis részének az MSzMP Pest megyei Bizottságának Archívuma a lelőhelye. A Nagybudapesti Pártbizottság létrejöttekor (1945. december 17.) négy helység, névszerint Békásmegyer, Rákosliget, Rákoscsaba és Rákoskeresztúr nem a Nagybudapesti PB-hoz, hanem az Észak-Pest megyei Pártbizottsághoz került, így ezek iratai itt csapódtak le, egészen 1950—1951-ig.

Végül meg kell említenünk az MSzMP KB Párttörténeti Intézetének Archívumát, ahol ugyan döntő többségben az országos jelentőségű pártiratokat őrzik, de találhatók benne Budapestre vonatkozó dokumentumok is. A Párttörténeti Intézet Archívumának jelentősége abban rejlik, hogy itt az egyéb koalíciós pártoknak (Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Független Kisgazdapárt) sokkal több irata található meg, mint az előbbi archívumokban, tehát az összehasonlításra nagyobb lehetőség nyílik. (Pl. az SzDP Községi Frakciójának iratait összehasonlítani a FKgP Városi Csoportjának irataival. A kutató ebből azután következtethet a pártok politikájára, egymással való viszonyukra, az azonos kérdésben elfoglalt álláspontjukra stb.)

Szeretnénk felhívni a kutatók figyelmét arra, hogy lehetőség szerint derítsék ki a dokumentumokban leírt ügy vagy irat sorsának további alakulását, mert csak így lehet a tényeket megnyugtató módon tisztázni. Az iratok esetében ez azért lényeges, mert más elbírálás alá esik az, amelyiket minden további nélkül irattárba tettek, mint az, amelyik további intézkedések alapjául szolgált és az ügy kivizsgálását elrendelték.

4. Visszaemlékezések. — A visszaemlékezéseknek két fajtáját különböztetjük meg: amelyeket mások rögzítettek és valamilyen intézmény vagy egyén birtokában van; és amelyeket a

84