Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)

I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben

kutató maga készített. Az előbbi esetben ugyanúgy kell eljárni, mint más kutatások esetében, és a visszaemlékezés anyaga is a többi forráshoz hasonlóan használható. Nagy visszaemlékezés-gyűjteménnyel rendelkezik a Párttörténeti Intézet, ahol ezeknek a dokumentumoknak a gyűjtését 1962 óta külön Csoport végzi. A második esetben a kutatónak nagy körültekintéssel kell eljárnia. Mindenekelőtt úgy kell kiválasztania a személyt (vagy személyeket), hogy az (azok) a vizsgált időszak megbízható ismerője és cselekvő részese legyen, és a bennünket érdeklő eseményeket lehetőleg jól vissza is tudja adni.

A visszaemlékezővel folytatandó beszélgetésre jól fel kell készülni, előzetesen meg kell őt ismerni. Tudni kell, hogy annak idején milyen szerepet töltött be, mikor tevékenykedett, milyen pártállású volt stb. A kérdések tisztázása után kerülhet sor a visszaemlékezés rögzítésére. A kutatónak vigyáznia kell, hogy megfelelő kérdésekkel irányítani tudja az interjú alanyát. Legjobb megoldásnak az látszik, ha a szóban elmondottakat magnetofonra veszi fel, majd írásban rögzíti. Ez utóbbit meg kell mutatnia a visszaemlékezőnek, aki esetleg javításokat végez a szövegen. A szöveget végső formájában a visszaemlékező aláírásával kell hitelesíteni.

Lehet egyszerre több személlyel is interjút készíteni, aminek az az előnye, hogy a csoport tagjai — adott esetben — ki tudják egészíteni egymás visszaemlékezéseit, s így több eseményre derülhet fény. Ilyenkor természetesen a tisztázatot a csoport minden tagjával alá kell íratni. A visszaemlékezések felhasználásánál — a szubjektivitás kiküszöbölése érdekében — megfelelő forráskritikával kell élnünk. Amennyiben lehetőség van rá, a visszaemlékezést más forrásanyaggal (levéltári, sajtó, könyvészeti), sőt más véleményekkel is szembesíthetjük.

Befejezésül még azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a helytörténész vállalt feladatát csak abban az esetben tudja maradéktalanul megoldani, ha már munkálatai megkezdésekor kiterjedt helyi ismeretekkel rendelkezik, és jól el tud igazodni a vizsgált korszak viszonyai között. Napjainkban mind a helytörténetírásnak, mind a kerülettörténeti munkáknak nagy jelentőségük van, hiszen a szőkébb környezet megismertetésének, megszerettetésének komoly szerepe van a szocialista hazafiságra nevelésben és annak elterjesztésében.

85