Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)

I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben

közé szorítani, mert azok kerületenként változóak; erre való tekintettel eltekintünk az időpontok megjelölésétől.

5. A kerületi nemzeti bizottság működésének története 1945—1949 között. — E témánál fontos annak megállapítása, hogy a bizottság milyen tényleges hatással rendelkezett és hatásköre az élet mely területeire, milyen mértékben terjedt ki? Voltak-e önállósulási törekvései és ha igen, mennyire tudta ezeket megvalósítani? Milyen álláspontot foglalt el a központi irányítással, utasításokkal, határozatokkal, rendeletekkel szemben? E problémák helyes és mélyreható elemzésével a helytörténész tevőlegesen hozzájárulhat a népi szervek szerepével kapcsolatos viták eldöntéséhez.

A kutató állapítsa meg a nemzeti bizottság megalakulásának körülményeit, pontos dátumát, a bizottságnak a pártok és foglalkozás szerinti összetételét. Kövesse nyomon intézkedéseit és próbálja meg kideríteni a Budapesti Nemzeti Bizottság döntéseitől eltérő önálló tevékenységüket és elhatározásaikat. Kutassa ki, hogy kerületében a nemzeti bizottság működésének milyen jellegzetes szakaszai voltak, melyek voltak az okok, amelyeknek következtében fokozatosan elvesztette szerepét és jelentőségét, és milyen más szervek léptek az örökébe. Tegye vizsgálat tárgyává esetleges átalakításukat, a bennük újólag kialakult erőviszonyokat, végül foglalkozzék megszűnésük körülményeivel s az 1949-re kialakult helyzettel.

6. Az 1945-ös választások a kerületben. — A kutató előzményként részletesen mutassa be az 1945 őszén kialakult politikai helyzetet és erőviszonyokat, ezután elemezze az 1945 októberi törvényhatósági és a novemberi országgyűlési választások eredményeit, lehetőség szerint összehasonlítva azokat. Ezt a munkát egészen a szavazókörzetekig lemenően el tudja végezni, s így teljes képet kaphat és adhat témájáról. Az összehasonlítást terjessze ki a szavazók és a szavazatok nemek szerinti megoszlására is. Az így kapott eredményekből egyaránt következtethet kerülete politikai beállítottságára és szociális összetételére is. A politikai viszonyok változását lemérheti, ha továbblép, és megnézi az 1947-es választás eredményeit is, hogy módjában legyen a korábbi választással összehasonlítani azokat. (Megjegyezzük, hogy a munkát meglehetősen nehezíti a viszonylag kevés forrásanyag.)

7. A kerület közigazgatásának története 1945-1950 között. - E téma kidolgozása jelentős segítséget nyújtana a közigazgatás történetének eddig hiányzó, átfogó szintézisű megírásához. A helytörténésznek e kérdéssel kapcsolatban tanulmányoznia kell a kerületi elöljáróság újraszerveződését a felszabadulás után, személyi állományának változásait (a felszabadulás előttivel összehasonlítva), a nemzeti bizottsághoz való viszonyát. Foglalkoznia kell a demokratikus rendőrség helyi megszervezésével, a hivatalnoki kar igazolásával, majd B-listázásával. Törekedjék a közigazgatás helyi szerveiben végzett munka, a közigazgatás átszervezésére és reformjára irányuló törekvések minél részletesebb bemutatására, az elöljáróság megszűnése s a kerületi tanács megalakulása időpontjáig bezárólag. (Lehetőleg külön-külön is taglalni kell az elöljáróságok osztályainak feladatkörét és munkáját.)

8. Egy kerületi üzem története. — Az üzemtörténet olyan komplex műfaj, amelyben a technika és gazdaságtörténet, a munkásmozgalom története, mint a társadalomtörténeti elemzés szálai szorosan összefonódnak. Ez a komplexitás játszott szerepet abban, hogy a Magyar Történelmi Társulat külön szekciót hozott létre az üzemtörténet művelésére. Az

80