Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben
átfogó, az élet minden fontosabb területére kiterjedő kutatási feladata van, témáját azonban az előbbihez képest részletesebben kell kifejtenie, s az általános érdekű események kerületi összefüggéseit és hatását is regisztrálnia kell. Külön fontossággal bír a felszabadulás utáni koalíciós pártok és népi szervek, elsősorban a nemzeti, az üzemi és — ahol volt — a földigénylő bizottságok megalakulásának és tevékenykedésüknek tanulmányozása. Be kell mutatni, hogy a pártok a különböző kérdésekkel kapcsolatban milyen politikát vittek, hogy a pártközi megállapodásoknak megfelelően milyen pozíciók jutottak egy-egy pártnak a fővárosnál, a kerületi elöljáróságoknál, üzemeknél, bizottságoknál és hogy ezek a pozíciók mennyiben változtak. Fel kell tárnia az 1945-ös választásokat követő népmozgalom helyi vonatkozásait és hatását, gondolok itt az 1945 végi, 1946 elejei megmozdulásokra és a Baloldali Blokk megalakulására; a politikai és társadalmi viszonyokat az 1947-es választások időszakában; az államosítások lefolyását a kerületben; a két munkáspárt egyesülésének helyi történetét, s annak spéciális mozzanatait; a különböző tömegszervezetek (MNDSZ, ifjúsági szervezetek) megalakulását, összetételét, tevékenységét, majd 1949-ben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Néprfont helyi szervezeteinek létrejöttét és munkásságát, — s végül ki kell térnie az 1949-es országgyűlési és az 1950-es tanácsválasztásokra, a kerületi tanácsok megalakulására. Az 1948-as — egyébként általánosan elfogadott — korszakhatárt itt azért nem tüntettük fel, mert Budapesten az 1949. évi közigazgatási reform volt az, amely a helyi fejlődésre leginkább döntő hatással volt. Ugyanakkor gazdasági és társadalomtörténeti szempontból elképzelhetőnek tartjuk az egyes kerületek történetének megírását, az 1945—1948, az 1948—1962 és az 1948—1970. évi korszakhatárok figyelembe vételével is. (Az első korszakkal kapcsolatban a már korábban ugyanerre a korszakra elmondottakra utalunk, míg az ezt követő két korszak esetében azt tartjuk a helytörténész feladatának, hogy a szocialista építést a maga teljességében értékelje, beleértve az ellenforradalom előtti időszak hibáit is.) 4. Az új élet megindulása és a kerület újjáépítése. — A téma kidolgozását vállaló kutatónak részben az előző pontban leírtakhoz hasonló munkát kell elvégeznie, tehát részletesen taglalnia kell a pártok, a népi szervek és a demokratikus jellegű tömegszervezetek megalakulását, számszerinti összetételüket, a tárgyalt korszakban vitt szerepüket és munkásságukat. Foglalkoznia kell a kerületben végzett közmunkákkal (romeltakarítás, a résztvevők száma, munkájuk eredménye), a kerület közellátásával. Az élet demokratikus átalakulásával kapcsolatban tanulmányozza a kerületben lakókat és a kerületben dolgozókat érintő igazolásokat, B-listázásokat. Állapítsa meg az újjáépítés sorrendjét és menetét: mely lakóházakat, üzemeket vagy egyéb épületeket hoztak rendbe és mikor. Egyúttal térjen ki arra is, hogy kik vettek részt az újjáépítésben. Folytasson kutatásokat azirányban, hogy a kerület valamilyen szervezete részt vett-e országos jelentőségű eseményekben (mint pl. a IX. kerületi MADISZ az ún. „széncsatában”). A gazdasági élet ábrázolása mellett ne feledkezzék meg a politikai események folyamatos bemutatásáról sem. A helytörténeti munka értékét növeli az, ha a kutató — előzményként — felvázolja a kerület felszabadításának történetét is. Tárgyalt témánkat nem lehet pontos kronológiai határok 79
