Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben
amelyek fényképezendők és felmérendők, valamint azok a kérdések, amelyeknek alapján beszélgetések kezdeményezhetők, vagy kérdőívek kitölthetők. Mindezen kutatásoknál a legszigorúbb módszeresség és rendszeresség alapvető követelmény. Rögtönzésekkel, frázisokkal itt ugyanúgy nem jutunk semmire, mint egy régészeti feltárásnál sem. Meg kell szoknunk, hogy az ilyen jellegű kutatás legalább olyan szakszerű módszeres és rendszeres munkát igényel, mint bármely ásatás. 11. Végigmenve a dualizmus korának legfőbb várostörténeti problémáin: részint általában a korszak városfejlődésének, részint sajátosan Budapestnek és ezen belül is hangsúllyal a — legsajátosabb, legújszerűbb feladatot jelentő — budapesti kerülettörténeti kutatásnak szempontjain és feldolgozási lehetőségein - befejezésül nyomatékosan hangsúlyoznunk kell két körülményt. Mindezek az itt felsorolt szempontok — javaslatok, módszerek — alkalmazásuk során nem merevedhetnek sémává. Az, hog> milyen elemüket, milyen mélységig kell kidolgozni - vagy akár egészében el is hagyni — nem kis mértékben függ az illető város vagy kerület fejlődésének sajátosságaitól. Ezek a sajátosságok ezután indokolhatják a tematikához képest szükségesnek vélt újabb tárgykörök felvételét is. Amit itt javaslatként bemutattunk, az csak a kutatás általános alap-problematikája: a teljesség határait mindenhol csak a helyi viszonyok alapos ismeretében lehet megvonni. Akár a helytörténeti, kerülettörténeti kutatásról, új adatok feltárásáról van szó, levéltárakban, könyvtárakban vagy tervtárakban rejtőzködő adatokból - akár Budapest öregjeinek emlékezéseit próbáljuk rögzíteni az elmúlt kor életmódjának, életformájának rekonstruálásához, — akár fényképezőgéppel kezünkben a városképet mérjük fel és szembesítjük a múlt városának látványával, — állandóan szem előtt kell tartani, hogy minden ilyenféle munka eredményességének előfeltétele az, hogy azok — legyenek akár a legszerényebb igényűek is — mindig szigorúan, rendszeresen folyjanak. A legalapvetőbb problémakörök kutatásánál nem elégséges esetlegesen kiragadott adatok vagy adatcsoportok vizsgálata: a jelenségeket a maguk teljességében vagy nagyon gondosan kidolgozott núntavételeken és mindenképpen rendszeresen kell vizsgálni. Enélkül a legnagyobb ráfordítással, a legönfeláldozóbb módon végzett munka eredménye sem lesz egyéb kuriozitások halmazánál, ami azon túl, hogy itt-ott beszélgetések, szónoklatok, újságcikkek színezésére felhasználható, éppen abból a szempontból válik használhatatlanná, ami pedig egy egész helytörténeti kutatómunkának egyik legfőbb gyakorlati indoka és célja: a ma problémáiban való, tudományosan megalapozott eligazodás lehetővé tétele szempontjából 63
