Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben
zandók (ahol ilyen volt) a kerület német kispolgárságának felszívódására asszimilációjára vonatkozó adatok. e) Vizsgálandók a Kerület társadalmának fejlődésére vonatkozó adatok: a foglalkozás szerinti összetétel alakulása (népszámlálások, Statisztikai Havi Füzetek); — ezen belül a polgári (s ezen belül különös hangsúllyal a kispolgári) réteg foglalkozási összetétele és számszerű növekedése (részint képviselőválasztói névjegyzékek, részint a budapesti cégjegyzék, részint a Fővárosi Levéltár ipartestületi iratai, valamint a budapesti cím- és lakjegyzék alapján). Kísérlet teendő a munkásság rétegződésének minél részletesebb analízisére is. — Felderítendők a Kerületben működött egyesületek (Statisztikai Havi Füzetek, Fővárosi Levéltár egyesületi nyilvántartásai alapján), s ezek társadalmi bázisa (a politikai pártok esetén ugyanúgy, mint bármilyen munkásszervezetnél, vagy polgári, vagy egyházi jótékony vagy kulturális egyesülések esetén). f) Vizsgálandók a lakosság anyagi helyzetére vonatkozó konkrét adatok: hagyatéki leltárak, árvaszéki iratok (BFL) — amennyiben vannak: adózási adatok (pl. Körösi 1870—74. évi adóstatisztikái, ipartestületi járulékok, egyházi adók jegyzékei alapján): adatok a kisiparosok és kiskereskedők munkaerővel való ellátottságára (ipartestületi iratok). g) Vizsgálandók a Kerület lakásviszonyaira vonatkozó adatok (Statisztikai Havi Füzetek: lakásüresedések adatai; 1911. évi budapesti lakásszámlálás adatai, valamint a szobaszámra és laksűrűségre vonatkozó folyamatos adatok). h) Vizsgálandók a Kerület kulturális viszonyai (iskolahálózat kialakulása, kulturcikk üzletek, később mozik, színházak, kultúrtermek adatai). i) Vizsgálandók a lakosság politikai magatartására vonatkozó adatok (kik voltak a városrész országgyűlési képviselői, törvényhatósági bizottsági tagjai, milyen pártok és csoportok álltak a hátuk mögött, és hogyan képviselték megbízóikat?) országgyűlési almanachok, Fővárosi Közlöny, BFL Politikai Mozgalmak c. gyűjteménye alapján: elemezem dők ennek alapján a kerület problémái, azoknak tükröződése a lakosság politikai magatartásában. Mindezen kérdések vizsgálata még egy kerületen belül is a terület lehetőleg minél kisebb jellegzetes egységet alkotó részeire bontva történjék. Alapul vehető a szétbontáshoz pl. a Fővárosi Statisztikai Hivatal által a XIX. század végén kidolgozott körzetbeosztás. De ha ez nem alkalmazható is mindig, legalább törekedni kell a bel- és külterület (a Körúton belüli és kívüli kerületrészek) megkülönböztetésére. Egyes esetekben reprezentációképpen kiemelhetők jellegzetes utcák, háztömbök: a részletes vizsgálatok csak ilyen kis egységekben végezendők el. Ezek közül a közeljövőben lebontásra kijelölt részek vizsgálata végzendő el legelőször. A Kerület történeti vonatkozásaira vonatkozó alapkutatásoknak könyvtárakban és levéltárakban kell történniök. A kutatások végcélja — minden kérdéscsoport esetén — a jelen állapot megállapítása kell, hogy legyen. Ennek alapján kell meghatározni most már ez életformáknak azokat a valóban jellegzetes elemeit, amelyeknek esetleg tárgyi emlékeit s szellemi vetületét is fel kell tárnunk, s azokat a családokat, vagy legalábbis rétegeket, amelyekből ezek gyűjthetők. így határozandók meg azok a házak vagy házcsoportok, 62
