Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben
gazdasági fejlődés, elsősorban még a kereskedelem bázisán. Budapesten ezt az időpontot a városegyesítés éve, 1873 jelenti. A város második fejlődési periódusa általában a XIX. század 90-es éveiig tart: a nagykereskedelmi konjunktúra fellendülésének, de — csekély kivételtől eltekintve — egyidejűleg hanyatlásának is korszaka ez. A periódus végére (ami nagyjából egybeesik a századvégi nagy gazdasági válsággal s az imperializmus megjelenésével) a városfejlődés további sorsa már elsősorban attól függ. hogy a város rátért-e már, és milyen mértékben, az ipari fejlődés útjára, illetve mennyiben rendelkezik ilyen lehetőséggel és előfeltétellel. A harmadik periódus ennek megfelelően már vagy a gyors ipari fejlődés, vagy a kezdődő stagnálás kora. Tényezői a világháború végére kibontakozó forradalmi helyzetben jelentősen befolyásolják a város szerepét. E három periódus általában időben is egybevág az országos fejlődés periódusaival. Természetes, hogy monográfiánkban a fenti tematikának nem mindegyik elemét kell valamennyi periódusra kidolgozni. A mindhárom periódusban ismétlődő elemek elsősorban abban az időszakban ábrázolandók legteljesebben, amelyben elérik a teljes kibontakozást, kezdetük és hanyatlásuk azonban (kivéve az olyan alapvető tényezők esetében, mint az ipar) a további periódusokban már csak rövidebb tárgyalást igényel vagy éppen csak a probléma jelzését. A világháború során gyors ütemben kialakuló forradalmi helyzet bemutatását azonban — állandó visszautalással a város központi funkcióinak a háborús erőfeszítésben való jelentős szerepére, illetve az ellátás feladatát szolgáló ipari, kereskedelmi, igazgatási szervezeteknek a háborús válságban előbukkanó alapvető hiányosságaira — külön fejezetben kell tárgyalnunk, párhuzamosan a munkásmozgalomnak a periódus alatti fejlődésével. A periódusbeosztást módosíthatják végül olyan tényezők is, mint a város jogi státusának megváltozása: szabad királyi városnak rendezett tanácsú várossá való besorolása, vagy ellenkezőleg a thj. városi rangra, vagy (község esetében) a rendezett tanácsú városi rangra való emelés. Bizonyos fáziseltolódással azonban e változások általában a város gazdasági emelkedését vagy hanyatlását szokták nyomon követni, - annak következményeként jelentkeznek. III. 9. Hogy ez, a fentiek során az egész várostörténetre kiterjedő tágabb, nagyobb összefüggéseiben elvileg bemutatott problematika a gyakorlatban - a helytörténeti, fővárostörténeti kutatás során - milyen konkrét részletkérdések kutatását, ábrázolását igényű, azt a továbbiakban a korszak kerülettörténeti kutatásának kapcsán kíséreltük meg összeállítani. (Ezek a szempontok alkalmazhatók kisebb vidéki városok történetének kutatásánál is: Budapest történetének kutatása ui. — a téma nagy kiterjedésénél fogva — már csak vagy kerületekre, vagy egyes kérdéskörökre bontva végezhető.) Itt már ennek megfelelően élesen körvonalazott kérdéseket teszünk fel — követve a fentiekben kidolgozott általános problematika menetét —, utána pedig külön kiemeljük azt a 59
