Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben
néhány speciális kutatási területet, forráscsoportot, amelynek vizsgálatával e kérdéseket akár a legrészletesebben, legmélyebbre menve is meg tudjuk válaszolni. Hogy azután végülis ennek során milyen mélységig kívánunk lehatolni, az lehetőségeinktől és az igényektől függ. Egyes kérdéskörökre irányuló kutatás esetén az alábbi témacsoportoknak csupán valamelyikét vizsgáljuk, de azt az egész város vonatkozásában. A vizsgálandó főbb kérdések a következők: a) A kerület beépülésének története. Honnan indult meg a kerület beépítése, betelepítése, hol húzódtak a kerület első utcái, hogyan alakult ki a terület mai utcahálózata (különös tekintettel a városszabályozásokra), és közúti, vasúti hálózata; ennek megfelelően hol és hogyan alakultak ki a kerületben a főbb központok (elöljáróság, templom, iskola körül — üzleti negyed — korzó, sétaterek stb.). Mindezt hogyan befolyásolja a Duna vonala (és ezzel kapcsolatban a hidak megépítése), vagy a városba bevezetett vasútvonalak, pályaudvarok? A kerület házai számának és emeletmagasságának alakulása; lakások számának alakulása; a nevezetesebb, nagyobb házak, középületek, gyárépületek megépülése; a kerületben esetleg meglevő pályaudvarok, raktárépületek épülése, terjeszkedése. Összefoglalóan: hogyan kapott a kerület egyre városiasabb külsőt, illetve ebből a szempontból milyen sajátos vonásai alakultak ki? — Ennek kapcsán soroljuk fel a kerület műemlékeit, vagy városképi szempontból lényeges épület-együtteseit. b) A kerület népességfejlődése. A kerület lakói számának alakulása; — esetleg vizsgálhatók olyan kérdések is, mint a férfiak-nők aránya, életkor szerinti csoportok alakulása, mindez abból a szempontból, hogy végülis „öreg” vagy „fiatal” kerülettel állunk-e szemben ma, és ennek mik az előzményei. c) A kerület gazdasági és társadalmi fejlődése. A kerületben működött fontosabb gyárak és ipartelepek, vagy nagyobb kereskedelmi vállalkozások (fontosabb üzletek, raktárak), vagy a kerületben székhellyel bíró nagyobb bankok, egyes más jellegzetes közintézmények (pl. vásárcsarnokok) felsorolása: mikor alakultak, kik alapították őket, hány munkással, illetve mekkora apparátussal, milyen sajátos hivatalnokréteggel dolgoztak, hogyan növekedtek? Mindez csupán a néhány legfontosabb szerv egyenkénti kiemelésével; — a hangsúly inkább a kerület általános gazdasági képének (pl. gyárnegyed, banknegyed, kereskedelmi negyed stb.) bemutatásán legyen. A kerület lakosságának foglalkozás szerinti összetétele és ennek alakulása: főbb foglalkozási csoportok (ipar, kereskedelem, közszolgálat stb.); - ebből mennyi önálló, mennyi az alkalmazott? Mindebből rekonstruálható a kerület társadalmi arculatának alakulása (munkáskerület, hivatalnoknegyed, kisipari negyedek), különös tekintettel arra, hogy kik lehettek azok, akik a kerületben tudtak munkát találni, és kik azok, akik messzebbre voltak kénytelenek munkába járni. Mindez vizsgálható a kerületnek egyes részeiben külön-külön is: pl. Körúton kívüli Körúton belüli részek; vasúton inneni, vasúton túli negyedek, — aszerint, hogy a kerület még ma is milyen jellegzetes, jól elhatárolható részekre bomlik. d) A munkásmozgalom története a kerületben. Itt ismertetendők a munkásmozgalomra vonatkozó adatok, mégpedig egyrészt a munkás-60
