Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben
teljes őskorát feldolgozó régészeti bemutatót, amely egyaránt hasznos lenne a helytörténész és az egyszerű múzeumlátogató számára. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy az egyéb korok tárlataival, romegyütteseivel összehasonlítva az őskorból látható a legkevesebb anyag fővárosunk területén (a népvándorláskorból pedig szinte semmi!). Bár a múzeumi anyagbemutatókat nehéz pótolni, jobb híján megfelelő szak- és népszerűsítő irodalmat kellene ajánlanom a téma után érdeklődők számára, azonban ezen a téren sem rózsás a helyzetünk. Egy-két szigorúan szakmai jellegű összefoglalótól eltekintve alig adhatunk az átlagos műveltségű, s a múzeumok iránt érdeklődést tanúsító olvasó kezébe olyan irodalmat, amelyből betekintést nyerhetne a főváros őstörténete korszakaiba. A Budapesti Történeti Múzeum folyóiratai tudományos igénnyel íródtak; a Budapest Régiségeinek cikkei, tanulmányai leginkább részletkérdéseket dolgoznak fel, s tudományos jellegűek az egyéb régészeti kiadványok is. A népszerűsítő könyvek és füzetek között, az aquincumi vonatkozású témáktól eltekintve, alig találunk a középkornál régibb korra utaló irományt. Sajnos ma még csak vágyálom az olyan régészeti jellegű, olcsón árusítható kiadványsorozat, amely — amint ez a környező és távolabbi országok jelentős részében tapasztalható —, szinte minden műveltségi szinten érdeklődésre tarthat számot. A Buda műemlékeit ismertető monográfia-sorozat első két kötetének régészeti-topográfiai bevezetője, a jóval régebben megjelent Budapest történetének őskori fejezete az, amely - bár nem népszerűsíthető színvonalon - rendelkezésre áll az érdeklődők számára. A jelenleg kiadás alatt levő új Budapest történetében viszonylag hosszabb lélekzetvételű bevezető tárgyalja az őskort, s ez talán pótolni fog valamit az e téren tapasztalható hiányosságokból. Helyes lenne gondolkodni azon, hogy az egyes korszakokat felölelő fejezeteket nem lehetne-e megjelentetni füzetes formában is (ld. pl. a Cambridge Ancient History), hogy ne kelljen az összes köteteket megvásárolni azoknak, akiket pl. csak a honfoglalást megelőző történelem érdekel. Bár e monográfia négy kötete tudományos igénnyel íródik, előzetes értesüléseink alapján arra is súlyt helyeznek, hogy az átlagos műveltségű olvasó számára is közérthető legyen. Sajnos ennél sokkal több irodalmi anyagot nem is ajánlhatok. Talán az évkönyvek és folyóiratok egyes számaiban találkozunk néhány, a helytörténész számára is hasznos részlettanulmánnyal. A honismereti szakkörökben munkálkodók egy további csoportja nem elégszik meg a puszta látnivalóval, az előadásokból és olvasmányokból szerezhető ismeretekkel. Ők tevékenyen kívánnak résztvenni mindazon munkákban, amelynek feladata egyébként a múzeumi szakemberekre hárul, legyen az néprajz, régészet vagy újkori történet. E csoport tagjainak figyelme általában arra a meghatározott területre irányul, amelynek történetét kutatják, s igen gyakran a honismerettel kapcsolatos tudományok több ágazatát is művelik. Működésük esetenként rendszeres, de sokkal gyakrabban kampányszerű, meghatározott eseményekhez fűződik. Az elmúlt években divatossá vált rádió és televízió vetélkedők késztették e csoportok jelentős részét, hogy községük, városuk, kerületük stb. múltjának minden mozzanatát megismeijék, s ha erre vonatkozóan nincsenek használható adatok, azokat felkutassák. A vetélkedők végével ezek az alkalomszerű társulások rendszerint 14
