Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
40 nyolc hónap alatt úgy a tisztikarban, mint a képviselőtestületben is részint halálozás, részint lemondások vagy más térre történt szólíttatás által feltűnő hézagok támadtak, melyeket az elsőbbnél a törvény és a közigazgatás fogalma helyettesítések útján pótoltat ugyan, de a tényleg majd egy harmadával megkevesbített képviselőtestületben a mutatkozó tetemes hiányok mikénti kiegészítése iránt nincs rendelkezés; tekintetbe véve továbbá, hogy az 1848 : XXIII. t.-c. 1. §-a szerint „a város mint önálló köztörvényhatóság közdolgait törvényes felügyelet alatt minden más törvényhatóságtól függetlenül a köztörvények szerint igazgatja“, ezen köztörvények szerint pedig a törvényhatóságok három évenkint lejáró hivatalaik megújítására voltak utasítva; sőt különösen figyelve ugyanazon 48-iki törvény 3. §-ára, mely a városok rendezéséről szóló törvényt is ideiglenesnek jelzi ugyan, de egy szóval sem mondja vagy bármelyik szakaszának értelme által csak nem is sejteti, hogy az annak alapján egyszer megejtett választás a bármeddig elhúzódható rendezési műnek teljes bevégeztéig érvényben hagyandó; sőt a 9. § a választás ismételhetését feltételezi, midőn rendeli „a 6. §-ban körülírt képességgel biró választók a tisztviselőket és városi képviselői testületet fogják választani a tisztújító székeken“ ; ezen a többes számban használt kifejezése az ideiglenes törvénynek egyenesen a szükség által igazolandó választás szabad ismételhetésére mutat, mit ha a törvényhozás másként értett volna, úgy bizonyosan nem kerüli ki a kir. városok irányában is azon szabatosságot, melyet a megyékre nézve a XVII-ik törvénycikkben kimond e szavakban: „A megyékben a legközelebbi országgyűlésen teendő intézkedésig tisztújító székek tartatni nem fognak“ stb. Figyelemmel egyszersmind az 1848: XXIII. t.-cikk 29. §-ra, mely világosan mondja, hogy „a közgyűlés a városi tisztviselőkből és képviselőkből együttvéve áll“ s azért megalakításuk iránt is nem szétválasztva, hanem együttvéve rendelkezik; tekintettel végre arra, hogy a helyhatóságok rendezési kérdése még csak bizottmányi előmunkálatok tárgya s ismerve a parlamentáris tárgyalások sok irányú, ép ezért lassúbb mozgását, valamint a törvényhozásnak folyton s több oldalróli sürgős igénybevételét: a rendezési munkálatnak törvényerőre emelését egy év lefolyása előtt alig várhatjuk; addig pedig helyhatóságunkat mostani fölöttébb hézagos állapotában hatósági tekintélyének kockáztatása s a közönség bennek helyezett bizalmának megingatása nélkül nem hagyhatjuk. Mindezen indokok erejénél fogva indítványozom: határozza el a közgyűlés, hogy a jövő 1870. év ápril havában az 1848: XXIII. t.-cikk alapján és értelmében az 1867: XVII. t.-c. alkalmazásával Pest főváros területén tisztújítás tartassák, hogy az e célból szükséges előintézkedések jövő január havi üléseinek egyikén végeztessék és hogy eme határozatról a belügyminiszter úr ő nagyméltósága feliratilag értesíttessék. Pesten, 1869. december 25-én. Előterjeszti: Királyi Pál s. k., képviselő. (Pestvárosi levéltár: XI—65/1868.)
