Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
A főváros egyesítésének története. Az 1873. esztendő új korszakot nyit meg a főváros történetében: az ifjú Pest, az ország virágzó kereskedővárosa egyesült az ősi Budával, a dicső történelmi emlékek városával. Az egyesítés Pest előbbi országos helyzetét nem változtatta meg, mert 200.476 főnyi lakosságával már az egyesítés előtt messze túlszárnyalta Magyarország összes többi városait s e lakossághoz viszonyítva Buda 53.948 főnyi s Óbuda 16.102 főnyi lakossága nem növelte meg olyan arányokban az új főváros népszámát, hogy a magyar városok sorából még jobban kiemelkedett volna. Az a történelmi dicsfény azonban, mely Buda sokszázados múltját övezte, az egyesítés- után Pestre is átsugárzott és ezzel Pest is osztályosává lett annak a történeti múltnak, mely Budát az összes magyar városok fölé emelte. A török hódoltság után újjáéledt Buda és Pest egyaránt élvezték az uralkodók kegyét, csaknem azonos kiváltságokban részesültek, amelyek ismét lényegükben azonosak voltak a többi szabad királyi város kiváltságaival. Egyedül II. József volt az, aki Budának jobban kedvezett, midőn a kiváltságlevelében biztosított fővárosi jellegnek megfelelően ide helyezte át az országos kormányhivatalokat s ezzel Budát Magyarország kormányzati központjává tette. Ez intézkedés országos jelentőséget biztosított Buda számára, fejlődésére azonban alig volt befolyással, mert ezután sem fejlődött nagyobb méretekben. A Duna túlsó partján elterülő Pest nem jutott ilyen országos jelentőséghez, mégis minden támogatás nélkül fejlődött és vagyonosodon, kedvező földrajzi fekvése következtében ipara és kereskedelme fellendültek, irodalom és művészet meghonosodtak benne s a XIX. század első évtizedeiben már Pest az ország gazdasági és szellemi központja, Magyarország valóságos fővárosa. 1848-ban végre, mikor az országgyűlés és a minisztériumok is Pestre költöznek, az ország politikai élete is ide terelődik s ez alakulást csupán mulólag akasztják meg az 1849—1867. évek eseményei, mert 1867 után Pest, az ország gazdasági és szellemi központja, marad a politikai élet székhelye is. A Duna partján elterülő két városnak a Duna adott életet s a Duna képezte közöttük a természetes választóvonalat. A XVIII. század kezdetleges közlekedési
