Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
285 Elnök. Ezen szakasznak a központi bizottság javaslata szerint történt elfogadásával a 31. § 3. pontja és az 56. § a központi bizottság javaslata szerint vannak elfogadva. Hátra van még az 58. § g) pontja, melyre nézve a határozat függőben tartatott. E pont fölött a 69. § é) pontjával kapcsolatosan lehetne dönteni. (Helyeslés.) Tisza K. Lényeges különbség van a buda-pesti főpolgármesternek a 69. §-ban adni szándékolt jogkör és azon jogkör közt, mellyel a többi főispán bír. E § b) pontja ugyanis azt mondja, hogy a főpolgármesternek, ki most már nem a szabad választás kifolyása, hanem miniszteri kandidáció alapján választatik meg, bármikor joga van a tanácsban elnökölni. Megvallom, két szempontból nem találom ezt elfogadhatónak. Először azért, mert ha még a tanácsban is, mely a mindennapi adminisztracionális dolgok vezetésére van hivatva, ezen nem választott főpolgármester fog elnökölni, akkor azután nem tudom, miért beszélünk még a főváros önkormányzati jogairól? De nem találom elfogadhatónak azért sem, mert a főpolgármester elnöke kell, hogy legyen a közgyűlésnek; a közgyűlés pedig sok tekintetben felsőbb fóruma a tanácsgyűlésnek. Nem tartom tehát helyesnek, hogy először az alsó fórumon, azután a felsőbb fórumon elnököljön és mind a kettőben a tanácskozásokat vezesse. De egyáltalában nem is látom át, miért kelljen Buda-Pest fővárosának e tekintetben kedvezőtlenebb helyzetet adni, mint a minővel bírnak más törvényhatósági joggal, sőt csak tanáccsal bíró városok. Ugyanazért indítványozom, hogy a 69. § b) pontja hagyassák el és az utána következő pontok következzenek mindjárt az első után, még pedig természetesen úgy, hogy a b) pont kimaradván, az utána következő c) pont lenne a b) pont. Ajánlom javaslatomat elfogadás végett. (Általános felkiáltások: Elfogadjuk!) Tóth V. belügym. A kormány javaslatában nem volt benn e pont és így nem is ragaszkodom hozzá. A ház a b) pontot kihagyja. G u 11 n e r G y. Módosításom van e § c) (az új betűzés szerint d) pontjára, mint amely kétértelmű. Az a kérdés, hogy a t. ház a közgyűlésnek, illetőleg a képviselőtestületnek, amely törvény szerint a város egyetemét képviseli s az önkormányzatot a főváros nevében gyakorolja, kívánja-e fentartani azon jogot, miszerint a közgyűlés folyama alatt üresedésbe jött tisztviselői állomások ideiglenes helyettesítése iránt intézkedjék, vagy pedig méltóztatik a t. háznak ezen jogot a közgyűlés folyama alatt is a főpolgármesterre ruházni. Akármelyiket méltóztatik kívánni, mindenesetre a törvényt precízebben kell körülírni, vagyis meghatározni, hogy azon vitális jog a közgyűlésé lesz-e vagy pedig a főpolgármesteré. Szóló nézete szerint a közgyűlést illeti meg e jog. Megilleti annyival inkább, mivel az 58. § g) pontja az időközben történendő helyettesítések feletti intézkedés jogát is fentartja. Módosítványa így szól: „Az 58. § g) pontja után tétessék: „A közgyűlés folyama alatt üresedésbe jött tisztviselői állomásoknak helyettesítés útjáni ideiglenes betöltése.“ Hogy pedig világos összhangzásba hozzuk a 69. szakasz c) pontjával, amely a főpolgármesternek a helyettesítésre vonatkozó jogát írja körül, indítványozza,
