Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

168 néhány nagybirtokos, kinek itt háza van és ki az évnek csak egy részét tölti a fővárosban. Amazok igen kevesek kivételével teljesen az üzletüknek élnek, arra, hogy a közgyűléseken néhány órán át, ha nem is hetenkint, legalább havon­­kint részt vegyenek, idejük nincs, mint ezt a tapasztalás — mert közülök számosán városi képviselők most is — bizonyítja. A Buda-Pesten lakó nagybirtokosok pedig, kik mint háztulajdonosok a legnagyobb adófizetők közt szerepelnek, vagy saját megyéjükben vannak elfoglalva, vagy a város hatósági életétől magukat önként távol tartják, eddig ugyan a fentemlített kétrendbeli legtöbb adófizetők sorából városi képviselőkké jókora számmal megválasztottak közül igen kevesen tanúsítottak a város hatósági élete iránt oly részvétet, minő annak egyik főfeltételeként meg­­kívántatik. A feladat ennélfogva az volt, hogy a köztörvényhatóságok rendezéséről'! szóló 1870. XLII. t.-c. 19. §-a helyett a bizottság megalakítására nézve más módozat találtassák, mely a főváros kivételes viszonyaira célszerűen alkal­mazható. Ennél pedig a figyelmet arra kellett fordítani, hogy a javaslatba hozandó újabb módozat: a) a törvény által kimondott alapelvekbe ne ütközzék, a többi törvény­­hatóságokra nézve törvényileg elrendelt eljárási módozattal tehát lehető össz­hangzásba hozassák; b) hogy a fővárost képezendő alkatrészek viszonyainak és a hatósági élet követelményeinek megfelelőleg szerkesztessék. Biztosítani egyrészt a közterhet viselés alapján a bizottság felerészének megalakítására azoknak a törvény által már jogosultnak elismert befolyását, kik az állam szükségletei fedezéséhez legnagyobb részben járulnak; de biz­tosítani egyúttal a munkálkodási képesség és a közügy iránti érdekeltség számára a mfiködhetés szabadságát a fővárosi bizottság egész körében: ezeket tűzte ki magának a kormány feladatául a törvényjavaslat e szaka­szánál. És e nézpontok voltak az előterjesztett különjavaslatok megbírálásánál is irányadók. Ezen törvényjavaslat 18. és 19. §§-aiban megszabott választási módozat szerint a bizottság tagjainak egyik felét választókerületenkint ugyanazon választókerületbeli legtöbb államadót fizetők közül, a fizetett adó mérvéhez képest megállapítandó sorrendben és akkora számban összeírt választó választja, hogy a választókerületre eső bizottsági tagok felerészére ötször­­annyi választó essék. A bizottsági tagok másik felét szintén választókerületenkint, az ország­­gyűlési képviselőválasztásra képesített többi polgárok választják. A főváros számára a törvény által engedett legnagyobb számban 400

Next

/
Oldalképek
Tartalom