Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
169 bizottsági tag lévén meghatározva, ebből 200-at 1000 legtöbb államadót fizető fogna választókerületenkint választani. Választókerületenkint azért, hogy a bizottsági tagok ezen felerészének is megválasztásában minden városrész aránylag résztvehessen és bármelyik városrész mellőzését ne panaszolhassa; mi a különböző érdekek lehető kiegyenlítésénél és a fő.város belső összetartása és egysége érdekében nagyfontosságú mozzanat. > Megemlítendő még e pontnál, hogy a fentemlített 1000 választó a főváros egyetemes adóösszeírási lajstromában körülbelül a 300 forintnál többet adózók közt foglal helyet és ha némely választókerületben netán ezen összegnél alább kellene menni, hogy a választóknak a bizottsági tagok felerészét ötszörösen meghaladó száma kikerüljön, ez nem szolgálhat az intézkedés kivitelének akadályául, sőt épen az illető választókerület tényleges viszonyainak felel meg, melyet figyelmen kívül hagyni nem lehet. Mivel pedig a törvényhatósági aktiv és passzív választási képesség fő és általános kellékéül törvény által az országgyűlési képviselőválasztás jogosultsága lön kimondva, mi a fővárosban is feltétlenül kell, hogy legyen; mivel továbbá ezen törvényjavaslat szerint itt a bizottság mindkét felerésze választás alá esik: ez oknál fogva szükségesnek tartatott, hogy az 1870. XLII. t.-cikk 26. §-ának rendelkezése, mely a választás alá eső bizottsági tagoknak egy-egy választókerületre meghatározandó számát az ugyanazon kerület választóinak a törvényhatóság összes választóihoz viszonyított arányában megállapítását követeli, a fővárosi bizottsági tagok összes jutalék meghatározásának is alapjául vétessék fel. Enélkül a szervezéssel foglalkozó közgyűlés nem fogná tudni, hogy az egyes választókerületekre esendő bizottsági tagok számát mi alapon határozza meg? kell tehát, hogy az alapot maga a törvény jelölje ki. A III. fejezet többi szakaszai, melyek az igazoló, összeíró és szavazatszedő választmányokról és az egész választási ejlárásról szólnak, csak annyiban igényelnek indokolást, amennyiben az összes választási eljárást bővebben részletezik, mint a sokszor idézett 1870. XLII. törvénycikk. Máskülönben mind e szakaszban a törvény alaprendelkezéseitől lényeges eltérés nincsen. Az egész választási eljárás részletezése és az időről-időre megszabott teendők elősorolása a fővárosi enquéte-bizottság összhangzó véleménye alapján amiatt ismertetett szükségesnek, mert a fővárosban a foglalkozások különfélesége és az illetők tartózkodási helyeinek gyakoriabb változása miatt a választók névjegyzékének pontos összeállítása és nyilvántartása sokkal több nehézséggel van összekötve, mint bárhol másutt; mert továbbá a választók sehol nincsenek oly számmal egyszerre együtt, mint itt; a meghatározott időben valamennyi választókerületben egyszerre végbemenő választások rendes lefolyását tehát szabatos és összhangzó intézkedések által kell biztosítani. Végre meg kell jegyezni, mikép a fővárosi törvényhatóság teendőinek soka
