Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
XVIi hatósági szervezetében nem egy üdvös intézkedés a Széher Mihály eszméje.. A bizottmány jegyzői Gerlóczy Károly, Kamermayer Károly és Országh Sándor voltak, kik a munkálatok megszerkesztésében tevékeny részt vettek. A harmincnégyes küldöttség tagjai 1873. január 9-től szeptember 15-ig összesen 16- ülésben vitatták meg a részletes szervezési munkálatokat, melyeket az alábbiak szerint a küldöttség tagjai sorából alakított albizottságok készítettek. A harmincnégyes bizottság munkakörébe ugyanis a fővárosi törvény 134. S-a a következőket utalta: 1. a választókerületek alakítását, 2. a fővárosnak közigazgatási kerületekre osztását, 3. a tisztikar, szak-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet létszámának,, hatáskörének és fizetésének megállapítását, 4. a tanácsi választások »módjának megállapítását A fentnevezett feladatok előkészítésére a harmincnégyes bizottság három albizottságot küldött ki. Az első albizottság a választó és közigazgatási kerületek alakításával foglalkozott, s Havas Ignác elnöklete alatt Iványi Mihály, Mandl Ferenc, Molnár József, Nasztl Mór, Preuszner József, Radocza János, Scheich Károly, Schweiger Adolf és Vetsey Sándor képviselőkből állott. A második albizottság a személyzeti ügyekkel foglalkozott s tagjai Szentkirályi Mór elnöklete alatt Andorffy Károly, Buschbach Péter, Csengey Endre, Gerlóczy Károly, Harrer Pál, Kammermayer Károly, Királyi Pál, Máttyus Arisztid, Országh Sándor, Petrovits Szilárd, Stangl János, Steiger Gyula és Tavaszy Endre képviselők voltak. Ez albizottságnak volt a legnehezebb feladata s igazán tiszteletreméltó munkát végzett, mert a hivatali személyzet hatáskörének megállapításával az egész közigazgatási ügymenetet szabályozta. Tulajdonképen ez albizottság állapította meg az új főváros közigazgatási szervezetét, amit a törvény csupán nagy körvonalakban rajzolt meg. A harmadik albizottság végül a tanácsi választások módjának megállapításán kívül a szükségesnek látszó előintézkedések és előmunkálatok iránti javaslatok készítésével volt megbízva s Haris Sándor elnöklete alatt Andaházy László, Fromann Elek, Simon Florent, Végh János és Wahrmann Mór képviselőkből állott. Ez albizottság legfontosabb munkálata a szakbizottmányok hatáskörének és a törvényhatósági közgyűlések tanácskozási rendjének megállapítása volt. Az albizottsági munkálatok a harmincnégyes bizottság elé terjesztettek, ahol azok a hozzászólások hatása alatt újabb alakot nyertek. A harmincnégyes bizottság munkálatai végre a három város képviselőiből alakult közös közgyűlések elé jutottak, melyek Havas Ignác miniszteri biztos elnöklete alatt működtek. 1873. március 26-tól október 9-ig tizenegy közös közgyűlést tartottak, melyeken a harmincnégyes bizottság javaslatai határozatokká lettek. E közös közgyűlési határozatokat a belügyminiszterhez kellett felterjeszteni s a belügyminiszter jóváhagyása után léptek életbe. A belügyminisztérium élén ekkor már gr. Szapáry Gyula állott, aki a fővárosi törvény országgyűlési, tárgyalásai alatt is mint előadó tevékeny szerepet vitt.
