Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

XVill

Ezek nagy vonásokban az 1873. évi egyesítésnek és rendezésnek részletei. Budapest azóta sokat változott: lakossága óriási módon megnőtt, ipara, kereskedelme megerősödött, az ország közművelődési és politikai életének legfőbb tényezőjévé vált, s e változás előidézésében a negyven év előtti közigazgatási szervezetnek nagy része volt. Olyan negyven esztendő alatt szolgált ez a szervezet, mely a főváros történetében korszakot fog mindig alkotni s ezért megérdemli, hogy megteremtésének részletei ismertek maradjanak az utókor előtt.

A nagy német kancellár, Bismarck, 1852. június 23-án Budán kelt levelében*) egész elragadtatással ír Budapestről (Buda-Pescht, wie der Ungar sagt) s Bécs méltó versenytársának nevezi. Pedig ez időben a balsors ugyancsak ránehezedett az ifjú fővárosra s az 1849. évi rövidéletű egyesítést is legfeljebb a hazafias emlékezet őrizte. Milyen más módon írhatna az elfogulatlan szemlélő most ugyanerről a fővárosról, a mi Budapestünkről, melynek immár 40 éves története van s melynek jövendő sorsa egészen összeforrott Magyarország sorsával.

2)r. gárdonyi £7lL6ert.

*) Fürst Bismarck’s Briefe an seine Braut und Gattin. 343. I.