Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

125 lyével és legalább 5 képviselő jelenlétében, amikor szükségesnek tartja, számon­­kérő széket tart, b) a tisztviselők hivatalos eljárását, a polgármesterhez érkezett kormányrendeleteket és beadványokat átvizsgálja, c) vizsgálatot rendelhet a hanyag és vétkes tisztviselő ellen, de a fegyelmi bizottság által felfüggesztett tisztviselőket — a polgármester kivételével — a jövő közgyűlésig helyettesíti, a polgármester azonban csak a miniszter jóváhagyásával függeszthető fel, e) ha a polgármesler valamely rendeletet végrehajthatónak nem vél, indokolt felterjesztést köteles a kormányhoz intézni, f) a tisztújító széken a kijelölés jogát, végre g) mindazon jogokat gyakorolja, melyeket a törvény reá ruház. Ha a törvényhatóság vagy polgármester törvényelőszabta kötelességét nem teljesíti, a minisztérium a főispánt fölhatalmazhatja, hogy mindazon köze­gekkel, melyekre a végre nem hajtott rendelet végrehajtásánál szüksége van, közvetlenül rendelkezhessék. Ekkor azok a főispán rendeletét azonnal és fel­tétlenül végrehajtani kötelesek és ezért a törvényhatóság által feleletre nem vonathatnak. A kormányrendelet végrehajtásával azonban a kivételes hatalom azonnal véget ér. A törvényhatóság, ha a kormány eljárását sérelmesnek találja, a képviselőháznál kereshet orvoslást. VI. A fővárosi törvényhatósági közegekről. A főváros törvényhatósági közegei: a) a polgármester, b) a tanács, c) a közigazgatási kerületi elüljáróságok. Ezeken kívül rendelkeznek a törvényhatóságok saját pénztári, adó, letéti és egyéb kezelő és segédhiva­talokkal. A polgármester a tanács elnöke és a hatásköréhez tartozó ügyekben intézkedik; átveszi a városhoz intézett kormányrendeleteket, végrehajtja a kor­mány rendeletéit. Ha azonban valamely rendeletet kivihetetlennek talál, 24 óra alatt a főispánnak jelentést tesz, távollétében felír az illető miniszterhez. Ha a miniszter mégis fentartaná rendeletét és a polgármester még se érezné magát a végrehajtásra kötelezettnek, a főispánnak jelentést tesz és annak rendeletére legfeljebb harmadnapra rendkívüli közgyűlést hív össze, a rendeletet ide ter­jeszti, mely azt rögtön fölvenni és tárgyalni köteles. Végrehajtja továbbá azon rendeleteket, melyek azonnal és föltétlenül végrehajtandók, s erről jelentést tesz. Rendelkezik a tisztviselőkkel, s ha egyik vagy másik pontosan el nem jár, a teendők teljesítésével más rendes tiszt­viselőt bíz meg s azt a házipénztárból a hanyag tisztviselő fizetésére utal­ványozott napidíjakból látja el; aláírja a kiállított okmányokat, őre a főváros pecsétjének, a város közigazgatási állapotáról évi jelentést tesz, fölfogadja különös tekintettel kiszolgált katonákra és honvédekre a városi szolgákat, kik ha híven teljesítik kötelességüket, élethossziglan alkalmazandók; utalványoz végre a házi pénztárra a költségelőirányzat korlátái közt és az ügykezelés szabályszerű rendjének megtartása mellett. Egyesek a polgármester sérelmes határozatait a belügyminiszterhez felebbezhetik. A városi tanács, melynek elnöke a polgármester, a szükséghez képest

Next

/
Oldalképek
Tartalom