Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
127 egy vagy két alpolgármesterből s a megkívántató számú tanácsnokokból áll. A városi tanács tagjai legalább két harmadának törvénytudókból kell állania. A tanács a város közönségének végrehajtó közege, egyszersmind önálló közigazgatási hatóság mindazon ügyekben, melyek illetékességéhez tartoznak és a közgyűléseknek fentartva nincsenek. A felek irányában a törvényhatóságot képviseli. Különös feladata a közvagyon és a közjövedelmek nyilvántartása, a városi pénztárak valamint a felügyelete alatt álló alapokról való gondoskodás. Az ügyeket részint ülésben, részint ülésen kívül intézi el, célszerűbb ügykezelés szempontjából kebelében az egyes közigazgatási és közrendészeti ágak szerint ügyosztályok alkotandók, melyek élére a tanács egy tagja állítandó. Határozó szavazattal benne a polgármesteren és az alpolgármestereken kívül csak a tanácsnokok bírnak. Mely ügyek tárgyalandók kizárólag tanácsülésben, melyek ismét az ügyosztályokban az osztályvezető felelőssége alatt, azt a törvényhatóság külön ügykezelési utasításban szabja meg. A tanács határozatai közigazgatási ügyekben közvetlenül az illető miniszterhez, a város jogait, vagyonát, gazdászatát érdeklődőkben pedig a közgyűléshez és végleg a belügyminiszterhez felebbeztetnek. A város ügyeinek célszerűbb kezelése végett a fővárosok több, a választókerületek figyelembevételével a közgyűlés által megszabandó közigazgatási kerületre osztandók fel. A kerületek élén egy elnök és megfelelő számú esküdt áll. Ezek az illető kerületbeli választók által ugyanoly módon és időre választatnak, mint a városi képviselők. Ezen elüljáróságok a városi tanács alatt állanak, a városi tanácsnak és ennek folytán a közgyűlésnek végrehajtó közegei és mindennemű utasításait végrehajtani kötelesek, különösen feladatuk a rendeleteket közhírré tenni, a katonabeszállásokat nyilvántartani, a szegények és árvák ellátásáról, szegénységi és erkölcsi bizonyítványok kiállításáról, a kerületben lévő községi vagyon feletti őrködésről gondoskodni, a tanácsnak a népösszeírási, újoncozási, adóügyi és gyámhatósági munkálatoknál segédkezet nyújtani, ügyelni a köztisztaságra, világításra, közegészségi, tűzrendőrségi, építészeti,'vásári és egyáltalán a fennálló helyhatósági szabályok megtartására és az e téren tapasztalt hiányokat feljelenteni a tanácshoz és ennek útján a közgyűléshez javaslatokat előterjeszteni. A kerületi elüljáróságok közvetlenül csak a tanáccsal érintkeznek. Az önkormányzati ügykezelés menetét, a tanács hatáskörét, az állandó szakbizottmányok hatáskörét, a tisztikar, segéd- és szolgaszemélyzet létszámát és fizetését, a felebbezés módját a jelen törvény korlátái közt a belügyminiszter által helybenhagyott szabályrendelettel a közgyűlés állapítja meg. A községi törvényjavaslatnak a szegényügyre vonatkozó intézkedései Buda-Pestre nézve is érvényesek. VII. A tisztviselők választásáról. A polgármester az összes választók által kijelölés alapján 6 évre választatik. A választás kerületenkint történik.
