Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

125 ügyek, melyek szabályrendeletek alkotására, közigazgatási és választókerületek alakítására, közlekedési vonalak, építkezések, a város vagyonát érdeklő pénz­ügyi műveletekre, költségvetésekre, a különféle bizottmányok megalakítására, a tisztviselők helyettesítésére, ellenőrzésére, fizetésük szabályozására, új hiva­talok felállítására a város jogait, vagyonát illető ügyekben a tanács határozatai elleni folyamodás feletti intézkedésre, a kérelmezési és felírási jog gyakorlá­sára, indítványok tárgyalására, vonatkoznak. A jövő évi költségvetés legalább november hó végéig állapítandó meg, a zárszámadás pedig a lefolyt évre a következő június hó végéig. A közgyűlések ügyeit a tanács készíti elő. A gyűléseket az elnök vezeti, ki csak szavazategyenlőség esetén dönt. Érvényes határozat hozatalára legalább 40 képviselő jelenléte szükséges; azonban az összes lakosságot terhelő új adók behozatala vagy a létezők fölemelése és megszüntetése, a polgármester helyettesítése, végre 10.000 irtot meghaladó elidegenítés és kölcsön felvétele iránti határozatnál a képviselőtestület egynegyed részének jelenléte és a jelen­levők kétharmadának szótöbbsége kívántatik meg. A közgyűlésen érdemleges határozattal egy ügy sem döntethetik el, mely előbb előlegesen napirendre kitűzve nem volt, a napirenden kívüli tárgyalásnak csak halasztást nem szen­vedhető ügyekben és csak úgy van helye, ha a jelenlevő szavazatképes tagok háromnegyede kívánja. A képviselőtestület tagjai kötelesek a közgyűléseken jelen lenni, aki három hónapon át a közgyűlésből előleges bejelentés vagy indokolás nélkül elmarad, állásáról lemondottnak tekintetik. A közgyűlésben a tanács tagjai csak akkor bírnak határozati joggal ha egyszersmind megválasztott képviselők, különben csak tanácskozási szavazatuk van. Dr. Országh Sándor e ponthoz különvéleményt nyújtott be, melyben azt javasolja, hogy a városi tisztviselők határozati szavazatképességgel bírjanak. A tanácskozás méltóságát sértő széksértési kereset alá vonathatik és a gyűlés által felebbezés kizárásával 100 forintnyi közigazgatási úton behajtható bírsággal büntettethetik. A közgyűlés az ügyek előzetes megvitatása végett állandó szakbizott­mányokat (gazdasági, középítési, közegészségi, pénzügyi stb.) alkotand. Ezek tagjainak száma 7-nél kevesebb 30-nál több nem lehet. Jelentéseiket a köz­gyűlés elé a városi tanács útján terjesztik. V. A főispánról. Buda-Pestnek élén egy főispán áll, kit 'a belügyminiszter előterjesztésére Ő Felsége nevez ki és mozdít el. Szentkirályi Mór erre különvéleményt nyújt be egy főispánnak a fővá­rosok élére állítása ellen. A főispán a végrehajtó hatalom képviselője, mint ilyen ellenőrzi a törvény­­hatósági önkormányzatot és őrködik a törvényhatóság által közvetített állami közigazgatás érdekei felett. E végből a) egy általa alakítandó bizottmány segé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom