Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)
Dokumentumok
A törvényhatósági összes működés és végrehajtás egységes berendezése és ez utóbbinál minden irányban biztosítása, a központban annyival is inkább szükséges, minél nagyobb mérveket ölt itt az évről-évre gyorsabban szaporodó népesség és mindinkább fejló'dó' ipar és kereskedelem sokoldalú igényei által előidézett hatósági teendők halmaza, melyek gyors és szabatos ellátást kívánnak. Ily egységesen szervezett és a hozzákötött igényeknek megfelelhető fővárosa Magyarországnak még nincs. A soknemű érdek által egymáshoz fűzött testvérváros két különböző törvényhatóságra oszlik; miáltal az együttes működés, az együtthaladás és gyarapodás, az állami és városi közös érdekek hatályos előmozdítása nemcsak lehetetlen, hanem sok esetben épen a törvényhatósági különállás válik a közérdek hátrányára. A két városrészről külön gyakorolt különnemü vámok és városi illetékek szedése által az ipar és kereskedelem, nemkülönben a mindennapi szükségletre szolgáló cikkek kétszeresen vannak megadóztatva; s így épen a főváros életére a kereskedés és közforgalom akadálytalan fejlődése megnehezítve. És minden hatósági intézkedés, mely úgyszólva mindennap előforduló esetekben a szomszédváros területére átviendő, vagy itt tovább folytatandó, közvetlenül nem, hanem csak minden egyes esetben külön megkeresés útján és a testvérhatóság közreműködésével hajtható végre. Van végre a testvérváros kebelében számos közérdekű teendő, melynek sikerrel véghezvitelére mindkettőnek közreműködése szükséges, minek azonban együttes intézkedhetés hiányában a közérdek hátrányára el kell maradnia. Ezen indokok vezérelték a kormányt arra, hogy a fővárosnak akkénti alakítását ajánlja, mint az a törvényjavaslat 1. és 2. §-ában körül írva foglaltatik. Ezen javaslatnak a törvényhozás általi elfogadása esetében a főváros népessége a legújabban eszközlött népösszeírás adatai szerint 270.476 lélekből fog állani. A fővárosban létező házak összes száma tészen 9404. A fővárosi összes terület 29.892 hold. Végre a fővárosnak a 3 város eddigi költségvetései szerint megállapított összes jövedelme 2,902.476 frt, kiadása 3,845.876 frt, melynek ellentartásából mutatkozó 943.398 frtnyi bevételi hiánylat a 3 városban jelenleg is kivetett átlagos 20 %-nyi községi pótlékkal fog fedeztetni. ... Közli Gárdonyi Albert: A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. Budapest 1913. 162—163. 1. XI. Részlet az 1872 : XXXVI., Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről szóló törvénycikkből 1872. december 22. 1. §. Buda és Pest sz[abad], kir [ályi]. fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén, Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesittetnek. 91
