Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)

Dokumentumok

2. §. Az ekkép alakított főváros, mint önálló törvényhatóság, az 1870 : XLII. törvény­­czikk értelmében gyakorolni fogja a törvény korlátái közt: a) az önkormányzatot, b) az állami közigazgatás közvetítését, c) foglalkozhat ezenkívül egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel, azokat megvitathatja, azokra nézve megállapodásait kifejezheti, a többi törvényhatósággal és a kormánynyal közölheti s kérvény alakjában a képviselőházhoz közvetlenül felterjesztheti. 3. §. Önkormányzati jogánál fogva a főváros saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot, s határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre, tisztviselőit választja, az önkormányzat és közigazgatás költségeit meg­állapítja s a fedezetről gondoskodik, a kormánnyal közvetlenül érintkezik. Magyar Törvénytár 1872—74. Bp. 1896. 79. I. XII. Részlet Bárczy István polgármesterré választásakor tartott programbeszédéből 1906. június 19. ... A főváros önkormányzata régi törvényeinek részben elavult, részben hiányos és hely­telen rendelkezései, valamint a laza gyakorlat következtében meglehetősen tökéletlen. Az uj fővárosi törvényt régóta várjuk hasztalanul. Itt az ideje, hogy magunk álljunk elő a kíván­ságainkkal. Bennünket érdekel elsősorban a főváros jövendője. A magam részéről készséggel terjesztek a tanács és a t. Közgyűlés elé erre vonatkozó javaslatot, esetleg teljes törvény­­tervezetet. Vitassuk azt meg s terjesszük a magas kormány elé. A főpolgármester ur Ő Méltósága székfoglalója alkalmából kijelentette, hogy mindenkor hive lesz a főváros önkormányzati jogai kiterjesztésének. Az ő szives támogatásával annál könnyebben czélt érhetünk, mert a kormány jóindulatáról mindnyájan meg vagyunk győződve. Nem alkalmas az ünnepélyes hangulat arra, hogy a fővárosi törvény reformjára vonatkozó részletes javaslataimat előadjam. Csak néhány szempontból kívánok szót tenni. Mindenekelőtt a főváros önkormányzati jogkörét kell határozottan körülimi és bizto­sítani. A községi választói jogot kell reformálni s a főváros egész állandó lakosságára kiterjeszteni. Igazi önkormányzatról addig nem is beszélhetünk, a mig a 800 000 lakosú fővá­ros képviselőit egy néhány száz ember által meghatalmazások alapján leszavaztatott, 20— 25 000 választó választja, s a mig minden közgyűlési határozatot és intézkedést a kormány­hoz lehet megfellebbezni. A mesterkélt álautonomia helyébe meg kell alkotni a főváros egész polgárságának erejére épített független városi önkormányzatot. így remélhetjük, hogy a törvényhatóság képviselete a politikai pártoktól függetlenül egymással küzdő városi pártprogramok alapján fog kialakulni s egységes, tudatos olyan községi politikát fog folytatni, a mely a fővárosi nép legszélesebb rétegeinek s ez alapon az egész polgárság­nak érdekeit méltóan képviseli és érvényesíti. Ha a főváros jövendő sorsát határozott irányban biztos kézzel akarjuk munkálni, mind­azokat az eszközöket biztosítanunk kell a város számára, a melyekkel a polgárság kulturá­lis, forgalmi, gazdasági igényeit minél tökéletesebben kielégíthetjük. Ez áll a közérdekű vállalatokra is. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom