Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Gyüjteményeink
ban megint csak a terjedelmet növelnénk és nehézkesebbé tennénk a kiadvány szerkezetét is. A kiadvány megjelentetéséről szóló előzetes vitában a felsorolt érvek végiggondolása arra késztette a Levéltár vezetőségét, hogy a forráskiadvány lehetőségéről lemondjon. Helyette egy regesta típusú kiadvány megjelentetését határozta el. A főkapitányi elnöki rezervált iratgyűjtemény esetében ez a legalkalmasabb megoldás arra, hogy az áttekinthetőség követelményét szem előtt tartva az állag teljes iratanyagát közrebocsáthassuk. A lényege ennek a feldolgozásnak az, hogy az iratok tartalmát röviden ismertetve az iratokat az állagon belül elfoglalt helyük sorrendjében közli és így teljes áttekintést ad mind az állag tartalmáról, mind a szerkezetéről. Az elfogadott tervek szerint a kiadvány a következő részekből áll majd: I. Bevezető tanulmány, II. Rövidítések jegyzéke, III. Regesták, IV. Névmutató, V. Tartalomjegyzék. A bevezető tanulmánynak kettős feladatot kell megoldania. 1./ Történeti áttekintést kell nyújtania az iratanyag keletkezéséről és tartalmi vonatkozásairól. 2.1 Be kell számolnia a kiadvány feldolgozásával kapcsolatos kérdésekről, a kiadvány archeográfiai szabályairól is. E kettős követelménynek megfelelően fel kell tárnia a fondképző szerv, a fővárosi rendőrség hivataltörténeti és szervezeti adatait, ügyviteli tevékenységének fejlődését, valamint más intézményekhez való kapcsolatait a táigyalt időszakon (1883—1918) belül. Meg kell határoznia az iratgyűjtemény forrásértékét, használhatóságát. Ismertetnie kell az iratanyag tartalmi vonatkozásait (pl. a munkásmozgalomra vonatkozóan). Nyomon kell kísérnie az iratanyag útját, azt, hogy hogyan és mikor került a Fővárosi Levéltár birtokába, szólnia kell a fond jellemző sajátosságairól. Választ kell adnia a kiadvány feldolgozásával kapcsolatos kérdésekre, tájékoztatnia kell a kiadványban használt archeográfiai szabályokról, mint a személy—, hely- és utcanevek használata, az iratszámok jelölése stb. Az iratok közzététele a következő adatok sorrendjében történik: 1./ sorszám, vagyis az egész iratgyűjtemény közreadását végigkísérő folyószámozás, 2./ az irat keletkezésének ideje, 3./ regesta, azaz az irat rövid tartalmi kivonata, 4./ ha nem magyar nyelvű az irat a nyelv megjelölése, 5.1 az irat jellegének jelölése, 6.1 a mellékletek száma, 7./ az irat jelzete, 8.1 utalás egy másik kapcsolódó iratra, 9.1 kommentár. A feldolgozás munkája a jóváhagyott munkaterv szerint már elkezdődött. A Fővárosi Levéltár ezzel a kiadvánnyal a kutatók számára akarja megkönnyíteni a forrásfeltárás munkáját. Ezzel kíván hozzájárulni a magyarországi munkásmozgalom kíbontatkozására, fejlődésére vonatkozó kutatások eredményeihez. Ugyanakkor egyúttal a levéltári belső munka számára egy újtípusú levéltári segédletet hoz létre, elősegítve az egyes iratokkal, valamint a levéltári egység egészével kapcsolatban a gyors és pontos tájékoztatást és ezáltal eleget tesz az állományvédelem követelményének is. 77
