Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)

Intézményeink életéből

lyiségét szokatlanul jó állapotban hozták felszínre az ásatások. Rekostruálni lehetett az épület teljes alaprajzát, a faragott kő ajtókereteket, a téglamozaik padlókat, és a falakon átlag másfél m magasan álló festett vakolat alapján a termek belső díszítését. A központi fűtésre, csatornázásra, vízvezetésre is jó adatokat szolgáltattak az előkerült emlékek. Az új eredményekhez tartozik több utcarészlet feltárása tabernákkal, csatornázással.

Az ásatási területek az alábbi topográfiai sorrendet adják:

25. / Déli városfal vizesárkokkal, a HÉV-től nyugatra. Régész: Zsidi Paula.

26. / Negyedik közfürdő, a HÉV-től .nyugatra. Régész: Zsidi Paula.

27. / A „D” utca nyugati szakasza a régi HÉV megállótól nyugatra. Régész: Zsidi Paula.

28. / A ,,D” utcáról délre nyíló épületcsoport, a HÉV új őrháza helyén. Régész: Zsidi Paula.

29. / Aquincum Polgárváros P-i vámkapujának Ny-i szegélyében épületmaradványok Elektromos Kábelárokban. Régész: Zsidi Paula.

30. / Koracsászárkori útrészlet Szentendrei út Schütz vendéglő előtt. Régész: Zsidi Paula.

31. / Déli városkapuból kivezető 11 m széles kocsiút lapköves burkolattal, a Szentendrei út nyugati oldalán az MHSZ kerítése előtt Régész: Zsidi Paula.

32. / Fazekas—telep kemencéi és ipartelep épületmaradványai, az Óbudai Gázgyár területén a Dunaparton. Régész: Zsidi Paula.

33. / Épületromok csatornázással Aquincum polgárvárosa nyugati rész. M 11-es út. Régész: Zsidi Paula.

34. / Utcarészlet és boltok maradványai. Aquincumi polgárvárosa nyugati rész. Leletmentés. Régész: Zsidi Paula.

Az előző évi ásatások felsorolása után egy 1978-ban vagyis a közelmúltban lezajlott feltárást is megemlítünk. Sajtó, rádió, televízió közvetítésével az egész ország érdeklődéssel kísérte ezt, a

III. Bécsi út 269. sz. alatt folyó régészeti munkát. Sajnálatos módon - félreértés miatt — hiba csúszott az emlékről szóló ismertetések szövegébe, ezért most kissé hivatalosabban fogalmazva adjuk elő az „Árpád sírja” kutatás hiteles történetét:

A Magyar Selyemipari Vállalat Kikészítő Gyárának irodaházépítését kivitelező vállalat (KIPSZER) 1978. február 4-én jelentette a Budapesti Történeti Múzeumnak, hogy a III. Bécsi út 269. sz. alatt a földkitermelés során kőkoporsót találtak. A múzeum a kb. 650 m -nyi alapterületen leletmentést folytatott 1978. január 6-tól március 4-ig.

Az új irodaház alapozási gödre helyén korábban a Török—labor gyár épületei állottak, ezért a római szinteket eléggé megbolygatták földmunkákkal. A régészeti feltárást az évszaknak megfelelő havas-esős időjárás mellett még a nehéz terepviszonyok is akadályozták.

A kutatások eredményei az alábbiakban foglalhatók össze:

Az átkutatott felület közepén teljes hosszban, vagyis 45 m hosszan ÉNy-DK-i irányú, ívelt fal állott még, átlag 80—100 cm magasan. A fal nyugati oldalához különböző nagyságú, szabálytalan négyszög alakú, római korból való sírkertek csatlakoztak; a Selyemipari Vállalat helyén az ókorban tehát az aquincumi katonaváros egyik temetője húzódott. Az alapozási gödör helyén eredetüeg kb. 5-6 ilyen családi sírkert sorakozhatott, közöttük kettőnek az alapfalai hiánytalanul megvoltak, sőt szerencsés véletlen folytán ilyen sírkert rajzi rekonstrukciója is elkészíthető. A késő császárkorban ugyanis gyakran újabb sírokhoz használták fel a korábbi sírköveket: előkerültek mészkő félhengerek, burkolólapok, fenyőtoboz alakú kődíszítmény, férfi mellképével díszített

56