Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)

Intézményeink életéből

Egyik legfőbb tanulság, hogy időben és térben a nemzetközi összehasonlítás eszközével kell élnünk ahhoz, hogy a múlt és a jövő problémáit megnyugtatóan megértsük.

A várostörténet és várospolitika nemzetközi szinten is kapcsolódott egymáshoz. 1972-ben az európai fővárosok polgármestereinek budapesti találkozója nyilatkozatban hívta fel a figyelmet a történeti városmagok őrzésére, a modern városokkal való összeötvöződésükre. E gondolatkörben fogant meg Budapest Főváros Levéltárának azon javaslata, amelyben kérte a Nemzetközi Levéltári Tanácsot, Járuljon hozzá és segítse elő, hogy az európai fővárosok levéltárai közös kiadványban ismertessék a fővárosok építészeti emlékeinek forrásait”.

A beérkezett vélemények és anyagok ismeretében 1977. szeptember 22.-én nemzetközi szerkesztői munkamegbeszélést tartottunk, amelyen döntöttünk a szerkesztés elveiről. A kötet címe: „Európai Fővárosok Építéstörténeti Emlékei” lesz. Városonként fejezetekre tagolódik. Egy—egy fejezetnek tartalmaznia kell a város mai helyzetét jellemző földrajzi tényezőket, a népesség összetételét, valamint a területet leíró adatokat; a városnak, mint településnek előtörténetét, eredetét, jogállásának fejlődését, különös tekintettel a fővárosi rang elnyerésére és a városi funkciók teljesítésére. Ezen kívül a város társadalmi fejlődésének, a gazdaságtörténet periódusainak rövid vázlatára számítunk. Döntő helyet kell kapjon: a beépítés szakaszai, városkép változásai, a különböző korok etnikus jellege, a várostervezés elemei, a műemlékvédelem, a fővárosok építéstörténete. (Eköré a tárgy köré csoportosul a forrásismertetés is).

Szem előtt tartjuk, hogy munkánk a történeti városmagok sorsáról készült adattár, nemzetközi bibliográfiai útmutató. Nem több és nem kevesebb, mint egy pontos forrásismertetés, amely a világ bármely részéről, akár posta útján, filmen, vagy másolatban is beszerezhető. A kötet tervezett terjedelme: 50 ív szöveg, 10 ívnyi illusztráció, további 2 ív teljedelemben nemzetközi szabvány szerinti statisztikai táblázatok és összehasonlító krológia. Eddig a következő városok vesznek részt a vállalkozásban: Amsterdam, Ankara, Bécs, Belgrád, Bern, Berlin, Bonn, Brüsszel, Budapest, Bukarest, Dublin, Helsinki, Koppenhága, La Valetta, Lisszabon, Madrid, Moszkva, Nicosia, Oslo, Párizs, Prága, Reykavik, Róma, Stockholm, Szófia, Varsó.

Mennyien, milyen odaadással csatlakoznak a BEL kezdeményezésihez, vesznek részt munkánkban, lesznek úgymond „Külső munkatársakká” —az tudományos népszerűsítő és közművelő tevékenységünk eredményességétől függ. A szocialista demokratizmus kibontakozása a nagy városépítő, és városrendezési akciók és a patriotizmus ma kedvező lehetőségeket kínál a tömeges helytörténeti mozgalom számára, egyúttal kötelez is bennünket, hogy fáradhatatlanok legyünk a „miért-ek” megértésében.

Az 1976.évi V. közművelési törvény 111. fejezetének 26. § -a kimondja: „A tudományos intézetek és egyesületek a közművelési tevékenységhez a korszerű, tudományos világkép terjesztésével. . . járulnak hozzá. . . Népszerűsítik az új kutatási eredményeket, résztvesznek a tudományos ismeretterjesztő tevékenységben, hozzájárulnak az ismeretterjesztés korszerű módszereinek kidolgozásához. . . ”

A levéltárnak e munkamegosztásban sajátos feladata van, főleg közvetve: kiadványokon és módszertani konzultációkon, és különböző levéltári útmutatók révén pedagógusok bevonásával tájékoztatja az érdeklődőket és orientálja a kutatókat. Az 1973-ban Budapest Főváros Levél-