Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Branczik Márta: Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár székháza
Branczik Márta Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár székháza Weber Antal első jelentősebb pesti épülete volt az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár számára tervezett székház.2 Mielőtt magát az épületet megismernénk, az építtető intézményről is szólni kell. A pénzintézet elődje, az 1846-ban alakult Budai Takarékpénztár, 1869-ben egyesült a Pest-Budai Fővárosi Takarékpénztár Rt.-vei, ezért változott neve Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztárra. Ehhez a szervezeti változáshoz köthető egy új, pesti székház felépítésének igénye. A bank közgyűlési jegyzőkönyveiben számos ismert név szerepelt: 1873-tól választmányi tag volt Ádám Károly, Deutsch Bernát, báró Harkányi Frigyes, dr. Schwartzer Ferenc, később igazgatósági tag lett budai Goldberger Bertalan, Jálics Géza, Luczenbacher Pál, Mandl Ignácz, Rupp Zsigmond. A pénzintézet később a főváros bankja lett, ezért 1928-tól Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. néven szerepelt.4 Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár — az egyesülés után - az 1870-es évek elején új székházat keresett Pesten. 1872 márciusában a Belvárosban található Rupp-ház megvétele mellett döntöttek.5 Az ingadan nagyméretű, 496 négyszögöles telke a Vigadó melletti telektömbben, a Dorottya utca — Szende Pál utca — Apáczai Csere János utca által határolt területen található. A telektörténeti forrásokból kiderül, hogy már a barokk korban állt itt épület. A térképeken és a különböző célból készült 18-19. századi helyszínrajzokon az is látható, hogy a Lipótváros szabályozásával összhangban, folyamatosan zajlott a telek eredetileg szabálytalan formájának kiigazítása, illetve területének bővítése. A teljes Rupp-házat ábrázoló tervet nem ismerünk, csak a Dorottya utcai traktusra vonatkozó tervlapok kerültek elő. A tulajdonosok, Rupp Ignác7 és felesége 1813-ban Pollack Mihály terve szerint bővítették az itt g álló ház Dorottya utcai oldalát, majd 1825-ben Brein Ignáccal kétemeletessé alakíttatták ezt az épületrészt.9 A szomszédos Magyar Király Szálló miatt ezt a homlokzatot sokszor ábrázolták, és a metszetek, fényképfelvételek bizonyítják, hogy az épület ebben a formájában állt 1 Weber Antal nevét egyaránt írják Wéber-nck, illetve Weber-nek. Én azért használom az utóbbit, mert a tárgyalt időszakban Weber maga így írta alá terveit 2 A publikáció az épületről szóló műemléki tudományos dokumentáció egy részére épül, amelyet Ferkai Andrással készítettünk. MODERN ÉPÍTÉSZETÉRT KHT 2007. 3 JEGYZŐKÖNYV 1872. 8. p.; JELENTÉS 1890,1901. 2. p. 4 LESTYÁN 1946. 322. p. 5 JEGYZŐKÖNYV 1872. 6. p. 6 A telektörténct részletes ismertetésérc nem térek ki. 7 Rupp Ignác pékmester, pesti polgár. ILLYEFALVI-PALLOS 1940. 265. p. Személye azonos azzal a Rupp IgnáccaL, aki 1800-ban megvette a városligeti 34-es számú telket. Ld. GÁBOR 2006. 171. p. 8 BFLXV.17.b.311 SzB 851/a-b. 9 BFLXV.17.b.311 SzB3710/a-b.