Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Marótzy Katalin: Egyedi vonások a fővárosi neoreneszánsz építészetben —Wéber Antal munkássága
zatalakítás a korinthoszi pilaszteres, szemöldökös ablakkeretezéssel és a hermapillérek gyakori alkalmazásával válik sajátossá. Az elsősorban az 1860-as évek első felére tehető korai időszakot követte az 1870-es években kiteljesedő érett neoreneszánsz. A korai időszakhoz képest a leglényegesebb különbség az volt, hogy az építész nem csak részleteket vett át a reneszánsz stílusból, hanem a formálás egészével próbálta megragadni azt. A minta az észak-itáliai érett reneszánsz — Sansovino és Palladio — és a római cinquecento — Antonio da Sangallo - művészete volt. Megfigyelhető a reneszánsz paloták hármas tagolásának átvételére való törekvés, de míg az eredeti stílushoz egyre közelebb kerül a részletek formálása, az épületek méreteikkel kezdik túlnőni azt. így például a lábazat gyakran kétszintes, a kiemelt „piano nobile" szint fölött egyre több emelet sorakozik. A neoreneszánsz késői időszakában a méretnövekedés lassan eljutott a léptékváltásig. A korábban nyugodt, könnyen értelmezhetően tagolt tömeg tovább bomlik,6 a tetőidomot ormok és kupolák osztják, az épület körvonala szaggatottabbá válik. Ehhez alkalmazkodva a főpárkány vonala is több helyen megtörik, gyakoribbá válik a nagyoszloprendes kompozíció és evvel összefüggésben a golyvázott párkány. A budapesti neoreneszánszban a korai időszaktól kezdve egyre plasztikusabbak az épületek, nemcsak a tömegforma, hanem a részletképzés tekintetében is. Az 1880-as évek közepéig tartó késői időszakban az arányok még nem válnak nyomasztóvá, a gondos formálás és a harmónia az apró részletekben is felfedezhető.7 A korszak építészei szembe kellett, hogy nézzenek a céhes rendszer lassan szűnő korlátaival, megbízóik változó igényeivel, megoldásokat kellett keressenek a gazdasági konjunktúra által diktált új építészeti feladatokra. A meghatározó alkotók sorsa párhuzamosan futott.8 Wéber Antal Wéber Antal9 1823. október 9-én látta meg a napvilágot Pesten, Wéber József bádogosmester fiaként. A piaristákhoz járt elemi iskolába, 1835-től a városi rajziskolát is látogatta. 1839-ben Hild József mellé szegődött inas-10 nak, vagy, ahogy egyik méltatója írta, annak mesteris-Ennck a városi térkompozíciót érintő hatásával Winkler Gábor foglalkozik részletesen: WlNKLER 1993. A stílus ilyen korszakolása természetesen csak a zártsorú beépítésű fővárosi épületekre alkalmazható maradéktalanul. Az egyes épülettípusokhoz - amilyen például a templom, a kastély vagy a múzeum — kötődő, korszakokon átívelő kompozíciósémák egyes esetekben meghatározóbbak. 8 Ybl Miklós, Szkalnitzky Antal és Wéber Antal hasonlóan küzdöttek a céhes felvétellel próbáltak a szakmai közéletben aktív tevékenységet kifejteni és stiluspreferenciáik is párhuzamosan alakultak. 9 Wéber Antal életrajzát Ybl Ervin ismertette legrészletesebben: YBL 1957. 10 Él 1886. 491. p.
