Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Marótzy Katalin: Egyedi vonások a fővárosi neoreneszánsz építészetben —Wéber Antal munkássága
kólájában tanult. Közreműködött az esztergomi bazilika építésénél, majd Hild ajánlatára a bécsi Akademie der Bildende Künste építészeti osztályára került, itt Pietro Nobile tanítványaként képezte magát. 1845-ben, a rendes három osztályt elvégezve kilépett és tanulmányait 1846 júliusáig a Politechnikumon folytatta. Pestre hazatérve 1847. május 14-én benyújtotta mesterfelvételi kérelmét a pesti építőcéhhez, de azt elutasították, arra hivatkozva, hogy a kötelező pallérkodást nem teljesítette és kőművesi tevékenységének ideje is túl rövid. A forradalom kitörése után, 1848-ban közhonvédnak állt a Zrínyi-zászlóaljba és harcolt a szabadságharcban. 1849 után bujdokolni kényszerült, majd évekig tanítással kereste kenyerét. Az 1850-es évek elején elsősorban vidéken dolgozott, főúri családok megbízásából kiemelkedő szépségű romantikus kastélyokat tervezett. 1853-ban feleségül vette Lötz Erzsébet Paulinát, a híres festőművész testvérét. A kiegyezés után fővárosi magánépítészként folytatta pályáját, igazodva a korszerű tendenciákhoz, neoreneszánsz stílusban tervezett. 1881-ben, Kolbenheyer Ferenc halála után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium építésze lett, ebben a minőségében befejezte Kolbenheyer terveit, több oktatási épületet tervezett vidékre és remekművekkel gazdagította a Tudományegyetemet.13 Építészi alkotásainak elismeréseként az 1878-as Párizsi világkiállítást követően a francia kormány a becsületrend lovagkeresztjével tüntette ki, 1881-ben — életműve eKsmeréseként — Berzeviczy Albert kultuszminiszter tűzte mellére a vaskeresztet. Építészi működésének negyvenéves jubileumát a szaktársak lelkesen megünnepelték, Szily Gyula szájából ekkor hangzott el a később többször idézett „Castor és Pollux" hasonlat Ybke és Wéberre.15 Kollégáival jó kapcsolatokat ápolt, barátja volt Ybl Miklós, Feszi Frigyes és Szkalnitzky Antal.18 Magántervezői tevékenysége mellett aktív szerepet vállalt az építész-közéletben és a fővá-19 ros kiépítésével kapcsolatos hivatali teendőkben. Társasági élete is a szakma köreiben folyt, részt vett az Egylet kirándulásain és báljain, lányait is egy egyleti bát r 20 • * r Ion vezette be a társaságba. Pesti lakása az általa tervezett Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár 21 • • 22 házában, nyaralója a Zugligeti úton volt. Eletének utolsó éveiben sokat gyengélkedett, tüdő- és mellhártyagyulladás támadta meg. 1888 telén Arcóba utazott, hogy kezeltesse magát. Már majdnem felépült, de egy alkonyatkor a tilalom ellenére a szabadban maradt, hogy céllövészeti gyakorlatait befejezze és újból meghűlt. 1889. augusztus 4-én a hűvösvölgyi Szép Juhásznéban érte a 23 halál, sírja a németvölgyi temetőben volt. A „Streng Soliden Character"-ként jellemzett építészre24 egy évtized elteltével is tisztelettel emlékeztek: „Rendkívüli becsületessége, nyiltjellemével párosult kollegialitása mellett a fiatalabb építései kar buzdítója és támogatója volt. Építészi alkotómódszere már korai munkáin is tanulmányozható, romantikus kastélyainál felfedezhető, hogy az épülettömegek festőinek tűnő összképe és vibrálónak tetsző homlokzatai milyen átgondolt, szerkesztett tervezés eredményeképpen jöttek létre. A vörösvári Erdődy-kastély és a nagyhörcsökpusztai Annavár a magyarországi romantika legjelentősebb alkotásai közé so11 Lötz Károly később több építkezésénél részt vett társművészként, például az Ádám-palota, az Erdődy-kastély és az Erdődyvilla belső tereit díszítették képei YBL 1938. 4, 139-141. p. 12 Él 1881. 20. p. 13 Az ő utóda a minisztériumi építészi pozícióban Baumgarten Sándor volt. FÁBIÁN 1937. 263. p. 14 Él 1886. 492. p. 15 A „Weber-ünnep" érzékletes leírását az Építési Ipar közölte. Uo. 16 Valószínűsíthető, hogy a korai megbízások némelyikénél Ybl ajánlotta Wébert a megbízók figyelmébe. 17 KAUSER 1915. 34—36. p. 18 Szkalnitzky Antal 1870-es csődeljárása során a kisebb összeget hitelezők között Wechselmann Ignác és Pucher József mellett ott volt Wéber Antal is. SlSA 1994. 109. p. 19 Alapítója és aktív tagja volt a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek. Tagja, majd elnöke a főváros törvényhatósági bizottsága középítési bizottmányából kiküldött, az építési engedélyezéssel foglalkozó úgynevezett hetes albizottságnak, és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának munkájában is részt vett. 20 ÉT 1882.18-20. p.; Él 1883. 39. p.; Él 1887. 95. p. 21 BPCÍM 1888. 294. p. 22 HEVESI 1873. 247. p. 23 NENDTVICH 1889. 358. p. 24 BzU 1889. 179. p. 25 TÁRGYMUTATÓ 1899. 22. p.
