Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Váczi Piroska - Fekete J. Csaba: Főúri térrendszerek a dualizmus korában
képpen csak egymás mellé építteti a két épületet, emeletmagasságban és homlokzatkialakításban egyaránt határozottan szétválasztva a palotát és a bérházat. A firenzei Palazzo Strozzi mintájára készült palotát9 az udvar jobb sarkából kocsiáthajtó kötötte össze a bérház udvarával, hogy folytatólagos kocsiközlekedést biztosítson a nagyobb fogadások alkalmával. A bérházzal más forgalmi és funkcionális kapcsolata nem volt az épületnek. A Festetics-palota oldalhomlokzatával szemben épített palotabérházat gróf Degenfeld-Schomburg Imre 1872-1874 között Ybl Miklós tervei szerint.10 A palota neoreneszánsz főhomlokzata a kapubehajtóval a Bródy Sándor utcára néz. Puskin utcai mellékhomlokzatához kapcsolódik a bérház. A mellékhomlokzat kialakításán nem válik el a palota- és a bérházrész, az épület teljes egységet mutat. A szabálytalan négyszög alakú telken két külön udvar köré rendeződik a teljes beépítés, amelyeket két bejáraton át lehet megközelíteni. Az udvarokat a kocsiszín fölé épített kéttraktusos középszárny választja el egymástól, és egy keskeny átjáró köti őket össze a kocsiszín mellett. A mindkét oldalon háromemeletes palotabérház Ybl más épületeihez hasonlóan a tömeg- és homlokzatkialakítás elegáns, nyugodt arányaival, az architektúra letisztult egyszerűségével, a bérház és a palota homlokzati kialakításának egységével tűnik ki. Gróf Károlyi György ferencvárosi palotabérházának11 épületszárnyait Ybl egy előnytelen fekvésű, sokszögű saroktelek zártsorú beépítésével rendezte három udvar köré. A palotarész az észak-nyugati, csendesebb Erkel utcai homlokzat mögött rendeződik az első udvar és egy második gazdasági udvar köré, a bérház pedig erre csadakozik hegyesszögben. A csatiakozásból adódó egyenetlenségek természetesen a bérház egyes helyiségeinek „levágását" eredményezik. A tervező nem is tehetett másként, mert csak így tudta kihasználni, sőt a beépítés előnyére fordítani a telek belső, déli oldalának kiszögelését. A palotához nélkülözhetetlen gazdasági udvart U alakban körülfogó istálló- és kocsiszín-szárnyakkal kitűnően megoldotta e formátlan telekrész optimális kitöltését és logikus kapcsolatát az épülettel. Mindkét épületrész utcai szárnya kéttraktusos, amit külön kapubejáratok (a palotáé egyben kapuáthajtó) törnek át. A homlokzatok egységes kialakítása összefogja az épületrészeket. Valójában belül a bérház helyiségei a földszinten négy, az első emeleten egy tengely szélességben ráfordulnak a palotaszárnyra. A második emeleten már csak a bérházból megközelíthető bérlakásokat találjuk. r • r * r r\ 13 Báró Lipthay Béla budai palotabérházában a palota és a bérház egy udvar köré szerveződik szintenként különböző mértékű átfedéssel. Unger a homlokzatok architektúrájában ugyan jelezte a ház kettős funkcióját, a Duna felőli nagyvonalú palazzo és a Lánchíd utca felőli bérházrész szokványos ablaksorai mégis harmonikus egészet, kiegyensúlyozott összképet alkotnak.14 A két épületrésznek külön bejárata volt, a főhomlokzaton kocsibehajtóval, a bérházoldalon pedig lépcsővel megemelt kapubejáróval. A földszinten és az első emeleten a palota uralja az épületet, csak az egytraktusos Lánchíd utcai bérházrész földszintjét foglalja el egy üzletsor, és az első emeleten is csak fölöttük különült el két lakás. A második és a harmadik emeleten a személyzeti és a kiszolgáló helyiségek mellett többnyire a bérház lakásait találjuk. 9 „1884-ben ismerkedtem meg gróf Batthyány GézávaL aki a Teréz körúton két szomszédos telket vásárolt, melynek egyikére palotát, másikára bérházat szándékozott építeni, és felhívott a tervek fogalmazására. A palota homlokzatát a firenzei Strozzi-palota mintájára kívánta kisebbített méretben, és hiába volt minden ellenvetésem, ő ragaszkodott, és nekem, bár contre coeur, engednem kellett. A palota belső kiképzésében azonban már szabadabban mozoghattam, és azt hiszem, hogy jó dolgot készítettem." - emlékszik vissza Hauszmann. SEIDL 1997. 58-59. p. 10 Vili. Bródy Sándor utca 14 - Puskin utca 24. BFL Ybl-hagyaték XV.17.031 41/1-109. 11 LX. Erkel utca 15 - Ráday utca 18. építész: Ybl Miklós, 1875-1876. VÁCZI 2003. Lásd a színes táblák között. 12 Az Erkel utcai neoreneszánsz palotahomlokzata tizennégy tengelyes, a Ráday utcai bérházhomlokzat nyolctengelyes. 13 I. Duna-part és a Lánchíd utca között, építész: Unger Emil majd Ybl Miklós, 1869-1874. A zártsorban épített háromemeletes neoreneszánsz palota homlokzata a földszinten, az első és a második emeleten öt tengellyel, a harmadik emeleten tizenegy tengellyel néz a Duna-partra. Az oldalhomlokzat nyolctengelyes, a Lánchíd utcai bérházhomlokzat tizenegy tengelyes. Az épületet 1949-ben lebontották. SlSA 1984. 14 SlSA 1984. 218-221. p.
