Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Bibó István: Korai neoreneszánsz vonások Pollack Mihály művészetében

Paul Sprenger: Hauptmünzamt, főhomlokzat nen is láthatta. Ma különösen a hátsó homlokzat nézetéből tűnik szembe a tömbszerű, kubusos jelleg. Iskolai emlékeim szerint az ilyen hasábot neveztük „négyzetes réteg"-nek. Klenze müncheni és Schinkel berlini épületeiről - amelyek a külső kialakítás tekintetében még fontosabb analógiák az Országház-tervhez - Pollack valószínűleg az akkor már egyre gyakoribb és Magyarországon is meglévő publikációkból és folyóiratokból, esetleg fiainak utazásaik során gyűjtött tapasztalataiból szerzett tudomást.9 Nem hagyható említés nélkül, hogy Pollack ismerhette és minden jel szerint ismerte is Heinrich Hübsch: In welchem Stile sollen wir bauen? című, 1828-ban megjelent elméleti írását, amelyben a karlsruhei építész az általa Rundbogenstilnek nevezett, a félköríves boltozástechnikán alapuló stílust ajánlja a korszak feladatainak megfelelőként. Mivel ezzel a technikával könnyebben és gyorsabban, nagyobb fesztávot lehet átnidalni, alkalmazása egyszerűbb és kevesebb anyagigénye miatt kevésbé költséges is, mint az oszlopos-gerendázatos térlefedési technika, emeletek kialakítására is alkalmasabb, Hübsch a szigorú funkcionalizmus jegyében feleslegesnek, értel-9 Klenze Residenzschloss-épületének képes ismertetése az Allgemeine Bauzeitung 1837. évfolyamában jelent meg (XCVffl. tábla), a berlini Rcdern-palota Schinkel 1828-1840 közt megjelent tervpublikációinak (Sammlung architektonischer Entwürfe) Paul Sprenger: Hauptmünzamt, földszinti részlet 143. táblájaként. Fiainak segítségére Pollack maga hivatkozik az Országházával kapcsolatos egyik beadványában (idézi BlBÓ 1973. 35. p.); eszerint ők utazásaik során alaposan tanulmányoztak az angol, francia és a különböző német parlament-épületeket