Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Bibó István: Korai neoreneszánsz vonások Pollack Mihály művészetében

Paul Sprenger: Hauptmünzamt, a főhomlokzat középrizaliija metlennek, sőt szinte nonszensznek ítéli a díszítő- vagy tagolóelemként használt párkányos-oszloprendes kiképzést is. Különösen kikel a több emeletet átfogó faloszlopok és falpillérek ellen, mondván, hogy ezeknek igazi tartó szerepük nincsen, s a görögök is csak egyeden szint tartására alkalmaztak oszloookat, és nem helyeztek egymás fölé oszloprendeket.1 Pollack az Országháza-terven, illetve a neki mintául szolgáló német építészek, az említett „kubusos stílus" mesterei láthatóan megfogadták ezt a tanácsot, s legfeljebb fejezet nélküli lizénákat alkalmaztak, oszlopokat pedig, amint itt Sprengernél is láttuk, tartó szerepben és maximum egy emeletnyi mértékben. Ebben eltérnek a később kialakuló, tudatosan historizáló neoreneszánsz művelőitől, akik az oszloprendeket alkalmazó palladiánus irányzat neo-változatát is a követhető hagyományok közé sorolták. A Hauptmünzamt részletfelvételein megfigyelhető kváderezés nagyon pregnánsan mutatja, hogy a felületképzésben mit emeltek át az olasz palazzók formakincséből a kubusos stílus mesterei. Érdemes rögzíteni azt a furcsa benyomást is, amelyet a Rundbogen-stílű — későbbi terminológiánkkal neorománnak is nevezhető — kapumotívum és a kanellúrás antik oszlopok együtt tesznek, Hübsch alapján egymás mellé kerülve. Mi tehát az, ami Pollack tervén korai neoreneszánsznak tekinthető) jellegzetesség? Altalánosságban minden olyan stílusvonás, amely akár közvedenül, akár kortárs minták közvetítésével a reneszánsz építészetéből származik, vagy azzal megegyezik. A félköríves boltozás önmagában nem reneszánsz vonás, de nem idegen a 15. századi itáliai építészettől; ugyanígy a kubusos tömegformálás sem ellentétes a quattrocento palazzók síkban tartott fallal határolt, még mindig kissé várszerű, zárt megjelenésétől. S ha mindehhez a falfelület kváderezése, a sarkok armírozása s különösen a kváderek sarkainak profilozása járul, vdamint a magas konzolokkal kialakí-Philippo Brunelleschi — Bartolomeo Ammannati: Palazzo Pitti Firenze, 1458-1570 10 HÜBSCH 1828.