Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Gábor Eszter: A neoreneszánsz építészet léptékproblémáiról

erősen igazodott az előképhez, csak a méreteket csökkentette. A Palazzo Strozzi teljes magassága a főpárkányig 32 m, a Batthyány-palotáé 20 m; az első emelet belmagassága az előbbiben 8,9 m, az utóbbiban 5,3 m; a második emeleté 6,56 m, illetve 4,52 m. A három oldal felé szabadon álló Palazzo Strozzi főhomlokzata kilenctengelyes (36,31 m), oldalhomlokzatai tizenhárom-tengelyesek (60,38 m), a Batthyány-palota egyetlen utcai homlokzata héttengelyes (20,7 m). Az ablakformák igazodnak, bár a földszintiek az előképtől eltérően nem négyzetesek, hanem négyzethez közeli, álló téglalapok. Az emeleti ablakok formája az eredetivel megegyező, nagyobb félköríves záródású keretbe foglalt félköríves ikerablak, ám a falfelületen elfoglalt arányuk eltérő. A firenzei épületen a keretezéssel együtt mért ablakmagas-Galeazgp Alessi: Palazzo Marim, Milánó, 1557 8 A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének oktatási segédanyagai Antonio Hafreri: Rézkarc a Palazpp Famese hátsó szárnyának Michelangelo-féle tervéről ság aránya a felette a lévő tömör falfelülethez mérve 9:7, (azaz 1,3-szeres) míg Pesten 12:5 (azaz 2,4-szeres), (a második emeleten 12:4, azaz háromszoros). Mindez csak a főhomlokzatra vonatkozik, a belsőknek, mondhatjuk, semmi közük sincs egymáshoz. Altalános jellegzetesség, hogy a neoreneszánsz épületek csak kívülről viselték magukon ezt a stílust, belső elrendezésük — az eltérő funkciók miatt — teljesen más volt, mint előképeiknek. Gondoljunk csak a magyarországi neoreneszánsz főművére, a budapesti Operaházra, amely belülről a páholysoros barokk színháztípushoz igazodott, szemben a reneszánsz amfiteátrális elrendezésű színházaival, például a Palladio tervezte vicenzai Teatro Olimpicóval (1580). Az auditóriumhoz felvezető díszlépcsőház szintén barokk jellegű, hiszen a díszlépcsőház intézményét a reneszánszban még nem ismerték, ez a barokk építészet újítása volt. A külsők és a belsők stiláris alapján, amelyekhez Halmos Balázs adjunktus úr szívességéből jutottam hozzá.