Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Gábor Eszter: A neoreneszánsz építészet léptékproblémáiról

Gottfried Semper A Villa Rosa metszete a nagycsarnokkal Drezda, 1838 3,7 m; a két szintet átfogó terem, kupolával, felülvilágítóval együtt mért teljes belmagassága 12,6 m. A külső magasság megközelítőleg 15 m. A méretek jelentősek, de már meg sem közelítik a Villa Rotondáéit. A Villa Rosa alaprajza igazodik a vicenzai épületéhez, de külseje más rendszerben épült. Ötaxisú (1+3 + 1) homlokzata, a két oldalszárny között háromnyílású loggiával a későbbiekben annyira elterjedt, hogy a neoreneszánsz villák között szinte kánonnak tekinthető. Eredete talán Palladio Villa Saracenójáig (1548 k.) és Villa Pisaniáig (1552-1555) vezethető vissza, bár mindkettőtől eltér, lévén az egyik földszintes, a másik egymás feletti loggiái gerendazáródásúak. A pesti villák között a Villa Rosa homlokzatrendjét követőt bőségesen találunk, de a többszintes központi csarnok köré szervezett nagyvonalú belső ekendezésre már nem akad példa. Erdődy István gróf Weber Antal által tervezett villája (1877-1878) az Andrássy út 104. szám alatt szintén a Villa Rosa homlokzatrendjéhez igazodott, belső elrendezése azonban függetien a reneszánsz előképektől, sokkal inkább konkrét személyes igények határozták meg.5 (A villa mai formáját többszöri átépítés és megtoldás után 1911-ben nyerte el.) Eredeti alapterülete 19 X 16 m volt, belmagassága a földszinten 4, az emeleten 5 m; tel-Gottfried Semper A Villa Rosa kerti homlokzatának terve Drezda, 1838 Weber Antal: A^Erdődj-villa emeleti alaprajza, 1878 5 A homlokzat fényképét lásd a 78. oldalon.