Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Bugár-Mészáros Károly: Bukovics Gyula és Kossuth téri rrúnisztériumi épülete

Bugár-Mészáros Károly Bukovics Gyula és Kossuth téri minisztériumi épülete Bukovics Gyula építész (1841-1914) Ybl Miklós építésze­ti irodájának vezetője volt. A megkülönböztetett bizalmat élvező háttérember saját maga is tervezett, hozott létre építészeti alkotásokat, amelyeket mestere, Ybl Miklós idő hiányában nem vállalhatott el, de maga helyett ajánlotta legközelebbi munkatársát. Ez esetben Ybl tekintete, fel­ügyelete kísérhette az alkotás folyamatát. A felügyelet oly­kor hivatalos jelleget öltött. Például a Kossuth téri egykori Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium (a továbbiakban F-I-K Minisztérium) - a jelenlegi Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium — épületé­nek Építési Bizottságába a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által delegált küldött éppen Ybl Miklós volt A Bizottság másik kiváló tagjaként Steindl Imre is részt vett a bkála­tokban.2 Nagyon óvatosan kell bánni a tervező és alkotása színvonalának megítélésével, mivel az épületek építészeti gazdagsága nagyban függ a megbízók gazdasági hátterétől és esztétikai igényességétől. A Kossuth téri nknisztériumi épület tömege csupán körülbelül harmada a Parlamenté­nek, telekkel együtt csak tizedannyiba került,3 de — az ka­tok tanúsága szerint — még ezt is sokallották az ország­gyűlésben. Ennek következményeként a kivitelezés so­rán a tervezett díszes, loggiás, bábkorlátos udvari homlok­zatokat és a sokszögű lépcsőházakat leegyszerűsítették, a főhomlokzat harmadik emeletének vázadíszeit szintén ta­karékossági okokból elhagyták. 1930 után a homlokzatot erősen leegyszerűsítették, így a felületes szemlélő még in­kább a tervezőre hárítja a fellelhető hiányosságokat, holott mindez az építtetők és a későbbi használók lelkén szárad. Óvatosan kek bánni Bukovics Gyula Kodály köröndi épületeinek megítélésével is. A tőkeerős MÁV Nyugdíj­biztosító két bérháza díszítettség és anyaghasználat dol­gában jóval gazdagabb tudott lenni, mint a Bukovics tervezte és a Hübner építész-építőmester család által fi­nanszkozott, a tér Városliget felé eső oldalán álló másik Bukovics Gyula: A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium palotája, 1885-1887 1 MOL K 178 (FölclmuVelésügyi minisztériumi levéltár, Földmű­velésügyi Minisztérium, Elnöki Iratok) 1120. ir. 302.1885. m. 17. 2 MOL K 178 1119. ir. 286. 3 VU, 49 (1902) 40. sz.; CSÁNYI—BlRCHBAUER 1902. 649-651 p. Az Országház költségeit 10,55 millió Ft-ra tervezték, a haszná­latbavételkor 18,3 millió Ft (36,6 millió korona) lett. A Kossuth téri minisztériumi épület költségeit 1,1 millió Ft-ra tervezték, a befejezéskor 1,77 millió Ft lett. Mindkét épület alapozási mun­kálatait 1885 októberében kezdték el. A minisztériumi épületet 1887. június 20-án, az Országházát 1902. október 8-án vették használatba. 4 VU, 34 (1887) 42. sz. 5 MOL K 178 1119. ir. 33-39.1885. VIII. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom