Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Bugár-Mészáros Károly: Bukovics Gyula és Kossuth téri rrúnisztériumi épülete

két épület, amely városépítészeti csúcskompozíciót al­kot. A Kodály körönd páradan oldali toronysisakjainak különös ritmusfonata is megkapó. A Körönd esetében Ybl személyre szóló bizalma súlyosabb értékítélet, mint egy ismereden laikus újságíró kommentárja. 6 A páros ol­dali Bukovics-bérház Budapest Főváros Levéltárában őrzött tervei különböznek a megvalósulttól, bár színvo­nalbeli különbség nincs a két változat között. A páradan oldali negyedkör tervei is eltérnek a megépülttől, de itt sem mondható, hogy a megvalósult változat színvonala gyengébb lenne a tervezettnél. 7 A felületes ítélkezést igazán cáfoló példa a dohány­nagykereskedő Schossberger család számára Túrán épí­f 8 tett kastély, amelyet szintén Bukovics Gyula tervezett. Ez esetben úgy tűnik, nem volt gazdasági korlát: a kivá­lóság megmutatásának igénye olvasható le az épületről. Nem véleden tehát, hogy a szakirodalom szinte mosta­náig Ybl Miklósnak tulajdonította az alkotást, mígnem Sisa József a Vasárnapi Újságban, az 1885. évi Országos Altalános Kiállítást leíró és méltató sorok között meg nem találta a Kiállítás Erdészeti Pavilonja tervezőjének életmű-felsorolásában a turai kastélyt is. 9 Ez a jegyzék nagy valószínűség szerint magától az építésztől nyert adatokból származik, így hitelesnek tekinthető. Bukovics Gyula: Hühner Nándor bérpalotája, 1883-1885 A Bukovics épületeken sűrűn tetten érhető sajátos­ság a markáns konzolokra ültetett erkély, illetve zárter­kély. Ez logikus megoldás, mivel a szélesebb erkélyek Bukovics Gyula: Schossberger-kastély, Tura, 1883 alkalmasak arra, hogy több székkel és nagyobb asztallal ki lehessen oda ülni, élvezni a város forgatagát vagy a nap sugarait. A szélesen kiülő konzol markánsabb, mint amit az épület finom architektúrája megengedhet, így a ked­vezőbb használat a szépség rovására kap hangsúlyt, amit esetieg fekónak a tervező számlájára. Ahol az erkélyek a kapuportikusz oszlopaka ülnek, ott ez a széles kiülés kel­lően harmonizál az épülettel, mint például az Andrássy út 45. számú épület esetében. Az itt körvonalazott sajá­tosság egyes Ybl Miklós által tervezett épületeken is fel­lelhető. Gondoljunk a Bródy Sándor utcai Degen­feld-Schomburg-palotára, amely megjelenésében nem is nagyon illik Ybl életművébe. Felvetődik a kérdés, hogy ezt Ybl meUett háttéremberként nem Bukovics Gyula tervezte-e? Életrajzi adatok Bukovics Gyula 1841. december 4-én Bécsben született. Apja a Borsod megyei Sajószentpéter meUetti Alacskáról származott. Katonatisztként fia születése idején éppen Bécsben áhomásozott. Bukovics Gyula közel húsz éve­sen, 1861. szeptember l-jén bekatkozott a Znaim (Znojmo, Morvaország) melletti Kloster Bruckban mű­ködő Katonai Mérnöki Akadémiára, amelynek elvégzése után mémökszázados lett. 1866-ban huszonöt évesen nyugdíjaztatta magát a hadseregtől. 1867. február 17-én 6 SlSA 2006. 274. p. 27. jegyzet. 7 BFL XV.17.d.329/29627; XV.17.d.329/28470. VU, 32 (1885) 20. sz. SlSA 2006. 265. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom