Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Bugár-Mészáros Károly: Bukovics Gyula és Kossuth téri rrúnisztériumi épülete
két épület, amely városépítészeti csúcskompozíciót alkot. A Kodály körönd páradan oldali toronysisakjainak különös ritmusfonata is megkapó. A Körönd esetében Ybl személyre szóló bizalma súlyosabb értékítélet, mint egy ismereden laikus újságíró kommentárja.6 A páros oldali Bukovics-bérház Budapest Főváros Levéltárában őrzött tervei különböznek a megvalósulttól, bár színvonalbeli különbség nincs a két változat között. A páradan oldali negyedkör tervei is eltérnek a megépülttől, de itt sem mondható, hogy a megvalósult változat színvonala gyengébb lenne a tervezettnél.7 A felületes ítélkezést igazán cáfoló példa a dohánynagykereskedő Schossberger család számára Túrán épíf 8 tett kastély, amelyet szintén Bukovics Gyula tervezett. Ez esetben úgy tűnik, nem volt gazdasági korlát: a kiválóság megmutatásának igénye olvasható le az épületről. Nem véleden tehát, hogy a szakirodalom szinte mostanáig Ybl Miklósnak tulajdonította az alkotást, mígnem Sisa József a Vasárnapi Újságban, az 1885. évi Országos Altalános Kiállítást leíró és méltató sorok között meg nem találta a Kiállítás Erdészeti Pavilonja tervezőjének életmű-felsorolásában a turai kastélyt is.9 Ez a jegyzék nagy valószínűség szerint magától az építésztől nyert adatokból származik, így hitelesnek tekinthető. Bukovics Gyula: Hühner Nándor bérpalotája, 1883-1885 A Bukovics épületeken sűrűn tetten érhető sajátosság a markáns konzolokra ültetett erkély, illetve zárterkély. Ez logikus megoldás, mivel a szélesebb erkélyek Bukovics Gyula: Schossberger-kastély, Tura, 1883 alkalmasak arra, hogy több székkel és nagyobb asztallal ki lehessen oda ülni, élvezni a város forgatagát vagy a nap sugarait. A szélesen kiülő konzol markánsabb, mint amit az épület finom architektúrája megengedhet, így a kedvezőbb használat a szépség rovására kap hangsúlyt, amit esetieg fekónak a tervező számlájára. Ahol az erkélyek a kapuportikusz oszlopaka ülnek, ott ez a széles kiülés kellően harmonizál az épülettel, mint például az Andrássy út 45. számú épület esetében. Az itt körvonalazott sajátosság egyes Ybl Miklós által tervezett épületeken is fellelhető. Gondoljunk a Bródy Sándor utcai Degenfeld-Schomburg-palotára, amely megjelenésében nem is nagyon illik Ybl életművébe. Felvetődik a kérdés, hogy ezt Ybl meUett háttéremberként nem Bukovics Gyula tervezte-e? Életrajzi adatok Bukovics Gyula 1841. december 4-én Bécsben született. Apja a Borsod megyei Sajószentpéter meUetti Alacskáról származott. Katonatisztként fia születése idején éppen Bécsben áhomásozott. Bukovics Gyula közel húsz évesen, 1861. szeptember l-jén bekatkozott a Znaim (Znojmo, Morvaország) melletti Kloster Bruckban működő Katonai Mérnöki Akadémiára, amelynek elvégzése után mémökszázados lett. 1866-ban huszonöt évesen nyugdíjaztatta magát a hadseregtől. 1867. február 17-én 6 SlSA 2006. 274. p. 27. jegyzet. 7 BFL XV.17.d.329/29627; XV.17.d.329/28470. VU, 32 (1885) 20. sz. SlSA 2006. 265. p.
