Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Sisa József: A neoreneszánsz Európában és Magyarországon — vázlatos áttekintés
A neoreneszánsz erőteljesebb megnyilvánulásaival 1860-tól kezdve, a stíluskeresés és a stílusváltás korsza-33 * * kában lehet számolni. Elsősorban Ybl Miklós személyéhez köthetők az évtized első felének neoreneszánsz épületei, melyek a Budai Takarékpénztártól (1860—1862) kezdve az Ideiglenes Képviselőházig (1865) számos alkotáson keresztül illusztrálják a neoreneszánsznak a klasszicizmustól és a romantikától gyakran még nem teljesen függetlenedett, visszafogott és kiegyensúlyozott, lineáris, néha hálószerű architektúrát mutató korai változatát.34 Az igazi áttörést az Akadémia Friedrich Stüler terve alapján emelt pesti székháza (1862-1865) je-YblMiklós: A. Budai Takarékpénztár udvara, 1860—1862 Friedrich Stüler: A Magyar Tudományos Akadémia palotája, Budapest, 1862-1865 35 • ' • » lentette. Egyrészt minden addigi magyarországi épületnél fejlettebb és díszesebb reneszánsz architektúrája jelentett újdonságot, másrészt a nemzeti jelentőségű palota építését megelőző pályázat és polémia reflektorfénybe állította a stílus kérdését. A stílusvita kapcsán egyébként a résztvevők már magától értetődő természetességgel használták a „renaissance" szót, melynek jelentésével a megjelent írások szerzői és feltehetően olvasói is a jelek szerint tisztában voltak. Az Akadémia palotájának építése a szűken vett építészeti szakmának tanulóterepül is szolgált. Nem véletlenül írta 1862-ben a Vasárnapi Újság. „Szkalnitzky és Ybl a vezetésök alatt álló fiatal nemzedék számára valódi gyakorlati építészeti iskolát alapíthatnak meg".36 A művezetésben vagy az építkezésen ugyanis valamilyen formában ott dolgozott Unger Emil, Pucher József, Hauszmann Alajos, Pártos Gyula, de maga Szkalnitzky Antal is az ifjú 37 nemzedék tagjai közé sorolható. Ezek a fiatal építészek, illetve építész-jelöltek — egyébként valamennyien Berlinben végeztek, illetve végeznek majd — utóbb a magyarországi neoreneszánsz aktív művelőiként tűnnek ki. Ez az új nemzedék tevőlegesen az 1860-as évek végén lép színre. Ok Ybl Miklósnál egy generációval fiatalabb emberek, de mellettük megmarad Ybl vezető szerepe, 33 KOMÁJUK 1993; NEORENESZÁNSZ 2008. 36 VU, 9 (1862) 32. sz. 378. p. 34 YBL 1956. 37 SISA 1994. 31. p. 35 HAJNŐCZI 1985; KEMÉNY-POGÁNY 1996.
