Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Pandur Ildikó: Kovácsoltvas-művesség és neoreneszánsz Budapesten

a műhelyudvarán felállított deszkafészerben tárolta. A műhely egy évvel korábban költözött a Berzsenyi utcába.6

A

józsefvárosi üzemépülethez és a hozzá csatlakozó lakó-bérházhoz a későbbi bővítések során készítette Jungfer a német reneszánsz vasmunkák stílusát követő építészeti vasalatokat: kapubetétrácsot, erkély- és lépcsőkorlátot, falkötő vasakat. Ez idő tájt nyíltak a már ermített műlakatosok műhelyei is: Árkay Sándoré 1869-ben a Terézvárosban,7

Páder Nándoré 1878 táján a mai Erzsébetvárosban. (Utóbbi Vahl Hugó: Jungfer Gyula üzemépülete, udvari lépcső terve 1885 Vahl Hugó: Jungfer Gyula üzemépületének homlokzatterve 1885 ma is álló épülete már későbbi, 1896. évi romantikus formáját, kovácsoltvas részleteit mutatja.) A műlakatosoknak nemcsak műhelyépületei, de olyan ideiglenes építményei is figyelemre érdemesek, mint például az 1885. évi Országos Kiállítás Iparcsarnokában Jungfer által feláUított pavilon, amelynek architektúráján a reneszánsz jellegű motívumok uralkodtak. A kiállított darabok közt szerepelt a Szent István-bazilikához Ybl Miklós tervei alapján készült sekrestyeajtó az itáliai reneszánszból merített díszítőelemekkel és az egykori Wahrmann-palota9 kapuja, amely a

német vasművesség hagyományait folytatta. A. Jungfer-cégpavilonja az 1885. évi Országos Altalános Kiállítás Iparcsarnokában 6 VIII. Berzsenyi utca 6. 7 VI. Csengcry utca 47. Helyén ma garázsépület áll. 8 VII. Nefelejcs utca 39. Ma Roma Közösségi Házként működik. 9 VI. Andrássy út 23.