Pest-Buda, Budapest szimbólumai (Budapest, 1998)

Budapest 1892-től használta a fő- és székváros elnevezést. Ezt a címet Ferenc József magyar királlyá koronázásának 25. évfordulója alkalmából adományozta a városnak. 1 Ilovszky János városi képviselő indítványa: Budapest Székesfőváros törvényhatósági közgyűlése, 1929. június 26. 1010. sz. 17 Gárdonyi, 192918 A főváros 1873-ban megalkotott lobogója színeiben — de nem sávozásában — megegyezett az 1881-ben alakult királyi Románia állami zászlójának színeivel. Az 1. világháború után, a Magyar Tanácsköztársaság ellen harcoló román csapatok megszállták Budapestet, majd 1920-ban, a trianoni békeszerződéssel a győztes hatalmak Romániához csatolták Erdélyt; a megszállásra emlékező, s a békeszerződés ellen tiltakozó fővárosi mozgalmak egyik követelése Budapest lobogója színeinek megváltoztatása volt. 19 Budapest Főváros Levéltára őrizetében csak a címer maradt fenn (IX. tábla), a zászlóról nincs adat; feltehetően nem is készült nyomat. A m.kir. belügyminiszteri 172222/1930-11. sz. leirat is csak a hitelesített címernyomatról tesz említést. 20 Magyarország államformája 1949-től népköztársaság. 21 1949:XXVI. tc. Nagy-Budapest létrehozásáról: Budafok, Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest városok, Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthiclegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár községek.