Pest-Buda, Budapest szimbólumai (Budapest, 1998)
6 különállásuk szemléletes eszközeire — ugyanúgy nem volt többé szükség, mint ahogy Budapestére sem. Csak az 1960-as években fellendülő idegenforgalmat észlelő és irányító hivatalok érezték szükségesnek, hogy Budapest szimbólumokban is megjelenjen propagandájukban. A mind sürgetőbb igény hatására tűzte napirendre a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a címer ügyét 1964-ben, majd 1966-ban — a zászlóról viszont nem esett szó. 22 A heraldikában előszeretettel hangsúlyozott egyszerűségnek az új címer talán megfelelt volna, az új elem, a vörös csillag alkalmazása azonban korántsem tudományos indíttatású, hanem nagyon is politikai volt: 1946-ban, a Magyar Köztársaság kikiáltásakor még csak a korona, s a címertartók tűntek el, 3 majd pedig — az ország függetlenségének elvesztésével — az önálló címerhasználat is fokozatosan visszaszorult. (XI. tábla) Az új címert ismertté és népszerűvé az 1973- évi centenáriumi ünnepségek tették, amikor fokozott figyelem irányult Buda, Pest és Óbuda (valamint a Margitsziget) történetére, száz évvel korábbi egyesítésének körülményeire. Budapest főváros jelenlegi címere és zászlója az 1989-es politikai fordulat eredménye: az ország függetlenné válása, a Magyar Köztársaság kikiáltása után a főváros vezetése — ugyancsak egy, a Fővárosi Tanács megbízásából működő bizottság 24 javaslatára — úgy döntött, hogy visszaveszi 1873-ban megállapított címerét, s a lobogójában is elhelyezi azt. 2 ^
