Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997)

Tyekvicska Árpád: Az ő titkaik, a mi titkaink

talmukat, mind titkosságukat tekintve ellentétesek a jogállam minden eszméjével és tételesen az Alkotmánnyal is. a korábbi rendszerek az állambiztonsági szervezeteket és hálózatokat, valamint a titkosszolgálati eszközöket politikai célokra, s azon a körön messze túTterjedően használták, amelyet a jogállami rendben a bűnüldözés és az állam biztonságának érdeke indokolhat." A jogszerű működés körében tehát ma nem kezelhetők olyan adatok, amelyeket egykor törvénysértő módon, alkotmányellenes cél érdekében gyűjtöttek vagy használták fel, épp ezért azokat ki kell zárni a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a BM és HM kezeléséből. 5. Még kérdésesebb az, amit a Történeti Hivatalban elhelyezendő iratok használatát illetően tartalmaz a törvény. Az egykori áldozatok csak a saját személyükre vonatkozó adatok megismerésére lesznek jogosultak, az ügynökök személyére utaló, az azonosítást — esetleg csak elméletben — lehetővé tevő adatok egy részét törölni kell a másolatokon. Továbbra is fennáll tehát az a sajátos aszimmetria, hogy míg az ügynök fejében őrzi titkainkat, mi semmit sem tudhatunk meg róla, sőt általa megakadályoztatunk abban is, hogy a ránk vonatkozó adatokat megismerhessük. A múlt feltárása is bizonytalan és szűk határok közé van szorítva. A törvény 90 évre az érintett beleegyezéséhez köti a különleges adatok (köztük a politikai véleményre, a pártállásra, a vallásos meggyőződésre vagy más meggyőződésre vonatkozó adatok) megismerését és csupán a tudományos kutató számára hagy nyitva egy kiskaput: ő megismerheti azokat a sze-