Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997)

Karsai László: Egy történész bolyongásai a magyar levéltárak útvesztőiben

lenné tették a kutatóknak azt, hogy a kutatáshoz, az információkhoz való hozzájutást illető jogukat gyakorolják. Rendeletalkotóink az NSZK mellett büszkén hivatkoztak az európai pél­dákra: Franciaországban 120,, Hollandiában 75-100; Németországban a ha­láltól 30-, illetve, ha ez nem állapítható meg pontosan, akkor a születéstől számított 110 év a határ. Amitől 1990-ben a legjobban rettegtem, mégsem következett be. Talán a pénzhiány, talán a jó ízlés maradványa, talán az, hogy a rendszerváltoztatóknak volt egyéb gondjuk is, de végül is Magyar­országon nem jelentek meg az olyan adatvédelmi megbízottak, akik Né­metországban az 1980-as évek óta „hatékonyan" figyelik a levéltárakat és a történészeket is. Ok ott kutatási programokat tudtak leállítani, vagy meg­kísérelték tabutémává minősíteni pl. a zsidók ellen elkövetett hétköznapi atrocitások vizsgálatát. Magyarországon, ellentétben az NSZK-val, még nem fordult elő, hogy volt nyilasok, tömeggyilkosok csak azért, mert róluk egy történész megírta az igazságot, sikerrel perelték volna be a szerzőt. Időközben én is sokat higgadtam. 1989-ben még olyan szénásszekérnek neveztem egy újságcikkben a levéltári rendeletet, amelyet megalkotói hiá­ba próbálnak reformokkal űrrakétává alakítani, próbálkozásuk eleve ku­darcra van ítélve. 1989-1990 lázas hónapjaiban az elbizonytalanodó hata­lom levéltári képviselői még olyan iratcsomókat is rendelkezésemre bo­csátottak, amelyeket azelőtt nem. Az 1990 áprilisi választások után alig egy hónappal, amint az új hatalom berendezkedett, az Országos Levéltárban a kutatói szekrényemből, egy napos távollétemet kihasználva, visszavitték a KEOKH, egyszer már engedélyezett, már éppen kutatott iratcsomóit. Magyarországon 1994. június 24-én az Alkotmánybíróság, a talán még nálam is elkeseredettebb, 1956-ot és a forradalom utáni évek történetét ku­tatni vágyó kollégáim, barátaim beadványára, megsemmisítette az 1989-es

Next

/
Oldalképek
Tartalom