Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997)
Majsai Tamás: Kinek a titka?
eredményről azonban nemcsak nem szólnak, de nem is szólhatnak a dokumentumok. (A két oldal közötti komolyabb tartalmú közeledés persze teljesen az ÁEH-n kívül álló okokból nem jött létre. A néhány konkrétan ismerhető, jobbára kisegyházi eset, a Hivatal kísérleteinek teljes erőtlenségét tükrözi.) 2.9) Az ÁEH házatáján az évtized közepén (mint a teljes politikai struktúrában is) megkezdődött az agónia. Az egyházügyi titkároknak szinte csak kesergésre tellett már, s néminemű tűzoltásra. „[...] fokoznunk kell egyházpolitikánk preventív jellegét" — fogalmaz az egyik munkaterv 1985-ből. „[...] meg kell előznünk az érdekeinket nem szolgáló egyházi kezdeményezéseket." Hivatali eszköztáruk bővítéseképpen még a mozgalmi hagyományok elemeit is felelevenítették: Házról házra jártak. Valóságos irgalmasnővérekké lettek: Beteg és családi problémákkal küszködő „papjaikat" (az ő hűséges barátaikat) látogatták, éreztetendő velük az „állami szektor" törődését. Az ÁEH elképzeléseinek megfelelően, a lelkészekkel való kiscsoportos összejövetelek, parókiális környezetben szervezett teadélutánok gondolatát (klerikális pandanjai közül említhetjük az imadélutánokat) latolgatták. Vágyálmaikban a papságnak a „nyugat-európai haladó baloldali egyházi körökkel való kapcsolat"-át előmozdító távlatos tervekről ábrándoztak. A titkári munka értékelésénél eluralkodtak a spirituális szempontok; a szervezeti hatékonyságot a gyermeki tisztaságú örömök minősítették. Az egyik titkár például lelkesen említi 1985-ben, hogy „a mai napig is lehet" találni egyházi személyeket, akik „esetenként a pártdokumentumokból" idéznek, s hogy az egyik püspöknek volt ereje elhelyezni a neki engedelmességet megtagadó két segédlelkészt. Megjegyzendő, az ÁEH-s lelkiség még ekkor is párosult némi tiszteletre méltó fényérzékenységgel. Megállapították többek között, hogy az egyházak válsága lelassult, s „fel kell készülni arra, hogy az egyházak tömegbefolyása, a vallásosság