Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997)
Majsai Tamás: Kinek a titka?
tozatára. Érdekes e példa legfőképpen azért, mert azon igen kis számú, valóban stratégiai értékű kezdeményezés egyike volt, amikor az egyházaknak legalább részben sikerült (mégha nem is tudatosan) az enyhülés adottságaival azonos hullámhosszon cselekedniük. Hogy e kezdetben jámbornak tekinthető, s szellemi horderejét nézve jelentéktelen (igen-igen konzervatív) óhaj (nyilván defenzívnek vélt) teljesítésével az ÁEH időzített akna elhelyezéséhez járult hozzá, az csak később derült ki. Először akkor, amikor (1981 körül) a képesítést szerzett hallgatók egyikét-másikát segédlelkészi és más közelebbi egyházi megbízatással is felruházták. A Hivatal dühkitörést rendezett, mondván, „erre az egyháznak törvényes lehetősége nincs." Ám hiába! Érdemleges lépéseket nem tudott foganatosítani. Legfeljebb csak remélhette, hogy a kifakadás fékezőleg hat majd a további „törvényszegésekre". Ennél is kevesebb reménye lehetett azonban azt látva, hogy a lassan százával kikerülő laikus tömeg nemcsak imádkozással foglalkozik, hanem sokan közülük, a közben alaposan megváltozott lehetőségekkel élve, beépültek az egyházak gyakorlati-liturgikus struktúrájába. Állandó napirendi ponttá lépett hát elő, hogy „befolyásolni kell(ene) őket", nehogy tévútra vigyék a fejlődést. Csak a „hogyan"-ra nem volt használható recept. Hiszen „százas nagyságrendben elmélyülten foglalkozni emberekkel, megoldhatatlan feladat." Ráadásul a feladatot „nem sikerült kellően társadalmiasítani" sem, mert a HNF, amely pedig az utolsó pillanatig sokat segített a keretei között integrált „papság politikai arculatának formálásában, politikai befolyásolásában", ebben csak többszöri kísérlet után mutatkozott (vonakodóan?) készségesnek. A leépüléses fájdalmak egyfajta betetőzéseképpen jelent meg végül a legrosszabb: fenyegő körvonalat öltött az egyházi ellenzék és a „politikai reakció" kapcsolatának lehetősége. A befolyásolási munka (mint elszigetelési tevékenység) fókuszában ettől kezdve e terület állott. Néven nevezhető