Kossuth Lajos alkotmányterve (Budapest, 1994)

gása jellegének és tartalmának jelzésére azonban így is mód nyílik. Kossuth itthoni működésében, emigrációs tevékenységében egyaránt alapvető fontosságot tulajdonított az önkormányzatoknak. Az ország polgárosításában, a feudalizmus felszámolásában az önkormányzati reformnak kiemelkedő szerepet szánt. A Pesti Hírlapban írt cikkeiben, majd 1844ben Pest megye közgyűlésén elmondott beszédében az „átalakulás", a „nemzeti újjászületés" ügyét a városok, a helyhatóságok reformjával köti össze. „Mit akar tulajdonképp a magyar liberális ellenzék? Mit akarunk mi, kiket agitátoroknak neveznek!" - teszi fel a szónoki kérdést. „Azt, hogy hazánkban az alkotmányos szabadság ne legyen privilegizált osztályoknak a nép szolgaságára épülő kiváltsága, hanem az egész magyar népnek osztatlan tulajdona." Ahhoz pedig, hogy az alkotmányos szabadság az egész magyar nép osztatlan tulajdona legyen, az önkormányzati eszme érvényesülése is szükséges. A kiegyezéses rendszer kritikájának egyik alappillérét képezte ebbéli meggyőződése. Úgy gondolta, hogy „nincs semmi, mi kártékonyabban hathatna egy nemzet politikai erkölcsiségére, mint a hivatalosztogató kormánypatronátus mértéktelen kiterjesztése." A 48-as átalakulásról szólva - melyben fő szerepet játszott -